Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.10 . 36 A történel em lépései Krónika 2009. november 10. Milyen szerencsések, boldogak is a németek – gondolhatja az ember – hogy annyi év szétszakítottság után megélhették az egymásra találás katarzisát; a berlini fal leomlása után együtt örvendhettek a két német állam egy esülésének. Erdélyből vagy a leszakított magyar nemzetrészek bármelyikéből, de talán Budapestről nézve is irigykedve tekinthetünk e nyugateurópai példára. Lám, a németeknek az sikerült, amiről mi még ábrándozni is alig merünk. Mert hát ki ne vágyna arra az erdélyi magyarság soraiból, hogy a nemzeti identitása ne rontsa az életesélyeit, hogy a szülőföldjén maradva váljék a magyar állam polgárává, hogy ne Bukarestet, hanem Budapestet tekinthesse a fővárosának. A szíve mélyén majd mindenki vágyik rá, de sa ját vágyait is elfojtja, megpróbálja a realitásokhoz igazítani. Amikor az erdélyi magyar politikusok az autonómiát hangoztatják, eleve kompromisszumos megoldást javasolnak, és ma még ez a kompromisszum is távolinak, elérhetetlennek tűnik. Sokan fásultak már bele, sokan legyintenek: „á, nem lesz abból semmi!” És vissza is kérdeznek: „el tudod képzelni, hogy Traian Băsescu, Mircea Geoană vagy Crin Antonescu egyszer csak belátja, mégiscsak autonóm státust kellene biztosítani a Székelyföldnek?” Nos, az ilyen évfordulók adnak alkalmat arra, hogy – legalább gondolatban – felül tudjunk emelkedni kishitűségünkön. Nem kell hozzá egyéb, csak visszaidézni mondjuk az 1988as évet. Arra gondolni: hihetőnek tűnt volnae akkor a két Németország egyesülésének a megjöven dölése? Volte okuk a kelet- és nyugatnémeteknek arra, hogy reménykedjenek? Aligha. Az akkori idők még a mainál is reménytelenebbeknek tűnhettek. Generációk nőttek fel a szétszakítottság tudatában, mindkét oldalon sokan tartották már természetesnek, hogy két Németország szerepel a térképen. A berlini fal leomlása, a német újraegyesítés arról is szól, hogy a nyugatnémet politikai osztály tudta, mi a dolga, és élni tudott a lehetőséggel. Ezt kell megtanulnunk a németektől. Mert amiként a múltban, úgy a jö vőben sem méri egyformára lépteit a történelem. Akár már holnap is előfordulhat, hogy ismét nagyot lép. E nagy lépéseknek pedig azok lehetnek a nyertesei, akik nem adták fel a reményt, akiket a változások felkészülten találnak. Szerző(k): Gazda Árpád vissza Közzétették a Negoiţăkabinet összetételét Transindex 20091110 A Victoriapalotában mutatta be Liviu Negoiţă miniszterelnökjelölt a kabinetjét, amelynek összetétele majdnem teljes egészében megegyezik a Croitoruféle k ormánnyal, csupán három minisztérium esetében létezik eltérés: a korábbi PSDs Gabriel Oprea ismét a belügy élére kerülne, Anton Irimie az egészségügyi és Valeriu Tabără a mezőgazdasági tárca élére kerülne. Negoiţă felrótta a PSDnek és a PNLnek, hogy n em hallgatták meg. „Abban a reményben nyújtom be ezt a listát, hogy a parlamenti képviselők megszavazzák a teljes hatáskörű kormányt” - mondta. A minisztériumok élére javasolt politikusok listája: Munkaügyi minisztérium: Mihai Şeitan Külügyminisztériu m: Bogdan Aurescu Pénzügyminisztérium: Gheorghe Pogea Igazságügyi Minisztérium: Cătălin Predoiu Belügyminisztérium: Gabriel Oprea Gazdaságügyi Minisztérium: Adriean Videanu Oktatási, Ifjúsági és Sportminiszter: Daniel Funeri
