Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.10 . 19 A konferencia műsorvezetője Mészáros László, a Kecskeméti Lapok főszerkesztője volt. Előadást tartott többek közt Mar tonyi János, Kopp Mária, Ángyán József, Vízy E. Szilveszter, Hankiss Ágnes, Hoffmann Rózsa, Szőcs Géza, Balog Zoltán, Éger István, Matolcsy György. Orbán Viktor szerint a jelenlegi magyar kormány "már csak hetekben méri hatalmát, hiszen a választások közel ednek, a polgári oldal pedig talán még soha nem állt ekkor lehetőség előtt mint most". Mint mondta, most egy nagy pillanathoz érkeztünk. Magyarország először hozhat létre olyan jobboldali többséget, amely véghezviheti a mélyreható változásokat. Azonban, ez t a történelmi lehetőséget egyrészt a Bajnaikormány, illetve a költségvetés veszélyezteti. Orbán Viktor hozzátette: az utóbbi nem más, mint az elmúlt évek szocialista kormányzásának egy újabb megszorító csomagja. Orbán Viktor mintegy negyven perces zársza vában elmondta, szükség van az állam gyökeres átalakítására, de meg kell vizsgálni azt is, hogy a múlt mely elemei azok, melyek a jövő építőkövei is lehetnek egyben. Hangsúlyozta, hogy támogatja a kisebbb létszámú országgyűlést és önkormányzati testületeke t, de nem ért egyet Mádl Ferenc felvetésével, hogy közvetlenül válasszák a polgárok a köztársasági elnököt. Leszögezte azt is, hogy még nincs itt az ideje a tárcavezetői és egyéb tisztségek osztohatásának, a Fidesz kormányzásra készül, de nem alakít árnyék kormányt. A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület mellett a rendezvény szervezői a Kecskeméti Konzervatív Kör és a Kecskeméti Lapok voltak. vissza Duray Miklós: Ne csak beszéljünk magyarul, hanem így is gondolkodjunk! F elvidék.ma 2009.11.10. Kecskeméten, az "Új államépítés, új irány, új feladatok" című jobboldali konferencián előadást tartott Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke is. A következőkben beszédét teljes terjedelemben ismertetjük: Amikor Antall József 1 990 júniusában kimondta az azóta oly sokszor idézett és emlegetett korszakos mondatát, hogy lélekben az egész nemzet miniszterelnöke kíván lenni, előtte aligha gondolt arra, hogy a lelkének mélyéből felszakadó vallomásos kijelentése a Pax Sovietica nyugalm ához szokott Európában vihart kavar. Ezért talán az sem jutott az eszébe, hogy ezzel a mondatával nem csak pontot tesz a nemzetben való gondolkodás hiányától beteg, sok évtizedes korszak végére, de egyben újat is nyit, jelezvén: Magyarország, tiszteletben tartva a nemzetközi tényállást, a politikai rendszerváltozással nem a kádárizmus pluralista változatát akarja megvalósítani. Utódja Orbán Viktor, tíz évvel később ugyanezen a nyomvonalon gondolkodva, egyik erdélyi útjának záró interjújában azt nyilatkozta, hogy a nemzet miniszterelnöke az, akit a nemzet annak tart. Nyilvánvaló, hogy a kijelentéseikben a két államférfi nem a saját rejtett ambícióiról rántotta le a leplet, hanem arra a folyamatos, de gyakran feledésbe merülő kötelességre utalt, miszerint Mag yarország miniszterelnöke nem pusztán egy országos jelentőségű közjogi tisztség, hanem benne kell megtestesülnie a nemzet iránti felelősségnek is. De mivel a miniszterelnök is emberből van, ezért az eddigiek között akadt, aki birtokában volt ennek a felelő sségnek, meg sok olyan is, aki nélkülözte, volt, aki igyekezett betölteni ezt a küldetést, volt, aki nem is törekedett erre, és volt, aki felszólítás nélkül is betöltötte, de volt illetve van, aki ennek ellenére sem hajlott erre. Az első felelős magyar min isztérium megalakulása óta Magyarország kormányainak – , de kormányfőinek még inkább – mindmáig többes felelőssége volt, és ezek Trianon óta csak szaporodtak. A kiegyezéstől Trianonig azonban a magyar kormányok és miniszterelnökök többsége egyfajta követelm énynek biztosan nem tett eleget, vagy hiányzott belőlük az éleslátás képessége: nem voltak eléggé jövőbelátók, de lehet, hogy a horizontot látták másutt, mint volt a valóságban. Az ország és a nemzet szétdarabolása Trianonban ezért történhetett meg Az akko ri miniszterelnökök közül Batthyány Lajos és Tisza István a biztos kivételek, későbbi utódaik közül pedig Bethlen Istvánról állítható biztonsággal, hogy méltó követőjük volt. Az elmúlt kilencven évben a Budapesten székelő kormányoknak mindenképpen két alap feltételnek kellett, vagy kellett volna megfelelniük: Magyarország kormánya közjogi értelemben az ország polgárainak tartozik felelősséggel, de történelmileg és a jövőt illetően a nemzetnek. De amelyik az első kötelessége teljesítésében csődöt mondott, a m ásikra már nem is lehetett alkalmas. Fordított sorrendben pedig nincs miről beszélni. Ilyen esetekre vonatkozóan találó az a bugyuta rigmus, miszerint Az elefántnak az ormánya olyan, mint egy országnak a kormánya, Magyarországnak a kormánya sokszor volt o lyan, mint az elefánt ormánya.
