Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-09
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.09 . 10 A tartományi parlament vitájának szünetében megkérdeztem Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökét: miért késett egy évet a statútum elfogadá sa, és miért lett hirtelen ennyire sürgős? - Szerintem azért késett idáig, mert a kormányzat fő erejét adó Demokrata Párton belül is nagy ellentábora van az ország decentralizációjának. Úgy látom, ez egy manőver: azért került hirtelen napirendre, hogy ezz el foglalkozzon a közvélemény, ne pedig a gazdasági helyzettel, a szociális problémákkal. Az ellenvetések többsége (a kormányoldalon belül elsősorban Milosevics egykori pártja, a most Ivica Dacsics vezette Szerb Szocialista Párt soraiban) arra vonatkozott , hogy Vajdaság ne lehessen "állam az államban". Egy tartomány ne köthessen nemzetközi szerződéseket más államokkal, csak régiókkal - mondták az ellenzők. Ne fővárosa legyen, mert fővárosa csak államnak lehet, hanem székvárosa. Ugyanezen az alapon ellenezt ék az önálló Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia létrejöttét is. Ugyanakkor a Borisz Tadics vezette Demokrata Pártnak a Vajdaságban kiemelten magas a támogatottsága - a párt alelnöke, a magyarul is kitűnően beszélő, zentai származású Bojan Pajtics a z elnöke a tartományi kormánynak, a Vajdasági Végrehajtó Tanácsnak. A vajdasági magyaroknak eminens érdekük a tartományi autonómia: míg az ország lakosságának alig több mint öt százaléka magyar, a Vajdaságon belüli arányuk 12,5 százalék, a tartományon bel üli politikai reprezentációjuk pedig kifejezetten erős. Ha Újvidéken születnek a döntések, abba a magyarok sokkal jobban bele tudnak szólni, mintha Belgrádban születnének. Ugyanakkor a Vajdaság autonómiája nem egyenlő a vajdasági magyarok autonómiájával. A tartomány több mint kétmillió lakosából szűk 300 ezer a magyar származású. A semminél több, az autonómiánál kevesebb, ami a politikai alkuban született. Különösen a gazdasági, költségvetési kérdésekben térnek el a vélemények arról, valójában mennyi új jo got ad a statútum a Vajdaságnak. - Megnövekedett mozgásteret jelent, de ezt nem automatikusan biztosítja a dokumentum, hanem a mindennapi egyezkedésben kell majd érvényt szerezni az érdekeinknek - fogalmazott Pásztor István. Takács Gyula Újvidéken élő mag yar vállalkozó úgy látja: a vajdasági autonómia gazdasági része a legfontosabb. - Vajdaság fizeti be a szerb adóbevételek negyven százalékát, miközben az újraosztásból jó esetben csak hét százalékot kaphat - mondta a biztonságtechnika területén egész Szerb iában működő vállalkozó. - Amikor Nisben jártam egyetemre, a délszerbiaiak, a Szávától délre lakók azt mondták ránk, északiakra: précsani. Szó szerint ez azt jelenti: odaátiak, túloldaliak. A Száva és a Duna a mai napig gazdasági és kulturális választóvo nal Szerbiában. DélSzerbiában ötszáz évig tartott a török uralom, szinte a génekbe épült, hogy csapjuk be az államot, ne fizessünk adót. Arrafelé a titói időkben az volt a legkedveltebb mondás: ti nem tudtok olyan keveset fizetni, amennyinél kevesebbet mi nem tudunk dolgozni. A Monarchia idején a vajdaságiak megtanultak egy másik kultúrát: nem baj az, ha rend van. Ha befizetjük az adót, abból működik az államigazgatás, az oktatás, a fejlesztés. Létezik olyan világ, ahol sokat dolgozunk, de meg is fizetnek érte. Egy széthullott országban nem joggal tartanake a szerbek attól, hogy minden autonómiakezdemény az első lépés az elszakadás irányába? - kérdeztem Takács Gyulától. - Visszakérdezek: a déli szerbek félnek, hogy az északi szerbek ki akarnak válni? - vá laszolta. - A Vajdaság kétmillió lakójának 70 százaléka szerb. Az elszakadáshoz népszavazás kell, az elszakadást ennek a 70 százaléknak kellene megszavaznia. Sosem fogják megszavazni! Azon viszont az ellenzőknek is el kellene egyszer gondolkodniuk: meddig lehet a Vajdaságot fejőstehénnek tekinteni? vissza Orbán: a kétharmad a csodák birodalmában van Orbán Viktor tegnap Kecskeméten kijelentette, hogy támogatja a kisebb parlamentet, a települési és a megyei önkormányzatok test ületeinek körülbelül a felére csökkentését, de nem támogatja annak a rendszerváltáskor gyökerező gondolatnak a megváltoztatását, hogy a politikai főhatalom a magyar parlamenti képviselőkre leadott voksok alapján szülessen meg. Hírösszefoglalónk| Népszabads ág| 2009. november 9. | Ajánlott cikkek Alig szavazott valaki Csornán
