Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-02
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főo sztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.02 . 23 Ezek a katonák – románok és magyarok – teljesítették kötelességüket életükben, és teljesítik egy másik - parancs nélküli - kötelességüket haláluk óta is – mondta a miniszter, úgy fogalmazva, hogy elhunyt katonáink mára az államaink közötti béke zálogai lettek. Szekeres Imre hangsúlyozta: „Mára megtanultuk becsülni halott katonáinkat. Ez a korszak már megértette velünk, hogy a másik katona is parancsot, sőt esküt teljesített - amiért hősként kell őt tisztelnünk. Más állam, más ország, más nép hősei – de az a föld, ahol testük porlad, védett és tisztelt hely: katonasír, amely védelmet élvez”. Ami ránk maradt tőlük: végső nyughelyük sírhalma. Sokszor még annyi sem. Ezért emelték az ismeretlen katona emlékműveit Magyarországon, de más országok területén is a háborúk után – jegyezte meg a tárcavezető. Utalt arra, hogy a magyar és a román nép között bonyolult és ellentmondásos a történelmi kapcsolat, de ma már nem a különbözőség, hanem az azonosság lett a kapcsolatok alapja. Mára mindkét országban a katonaság intézménye átalakult, a NATO tagjaiként látják el feladatukat, e hadseregek a tapasztalatok átadásával, tanácsokkal segítik egymást, közös zászlóaljat működt etnek. Szekeres emlékeztetett arra, hogy a Magyar Hősi Parcella emlékművének alapkövét 2002 októberében helyezték el. Azóta hosszú idő telt el, nemcsak a művészi emlékmű készült el, hanem 2008 márciusában létrejött a románmagyar hadisírok jogi helyzetérő l szóló nagy jelentőségű megállapodás is. Szekeres Imre emlékeztetett arra, hogy a két világháború hatalmas emberáldozatot követelt Magyarországtól, ezért különösen jelentős számunkra, hogy most már államközi egyezmények is hozzájárulnak halottaink végtis ztességéhez, sírjaik védelméhez, ápolásához. A történelem során ugyanakkor harcoltak magyar zászlók alatt román nemzetiségű, és román zászló alatt magyar anyanyelvű katonák is – mondta a miniszter, utalva arra, hogy a román katonáknak is áll már Budapesten hasonló mementója. A rendezvényen részt vett Viorel Oancea, román védelempolitikai államtitkár és Tömböl László vezérezredes, a honvédelmi minisztérium honvéd vezérkari főnöke. Szerző(k): MTI vissza Tőkés: az RMDSZnek nem kellene folyamatosan kormányon lennie Krónika 2009. november 02. Nem kellene folyamatosan kormányon lennie az RMDSZnek, ez ugyanis korántsem biztosíték arra, hogy a magyar közösségnek jobb lesz a helyzete – fejtette ki pénteki nagyváradi sajtótájékoztat óján Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Toró T. Tibor alelnök azt hangsúlyozta: a szövetség nem tárgyalt az EMNTvel Kelemen Hunor jelöléséről az államfői tisztségre, pedig lehetőség lett volna rá, hiszen az Erdélyi Magyar Egyezt ető Tanács folyamatosan dolgozik. Biró IstvánTőkés Lászlót a többségi társadalom politikai sakkjátszmája is aggasztja, az EPképviselő szerint a magyar közösség számára nem föltétlenül szerencsés részt venni ezekben. Toróval együtt kijelentette: Kelemen nek nyilvánvalóan nincs reális esélye arra, hogy Románia elnöke legyen, és éppen ezért kellene elsősorban arra koncentrálnia, hogy a magyarság érdekeit, értékeit felmutassa. Az EMNT írásban is megfogalmazott állásfoglalásában kijelenti, mivel az RMDSZ Kele men személyével kapcsolatban kész tények elé állította a szervezetet, már csak az elvárásokat lehetséges felsorolni vele szemben. Ezek pedig a következők: átfogó alkotmányos reform, széles körű autonómia, a felekezeti oktatás jogállásának rendezése, illetv e az államilag támogatott magyar egyetemi oktatás. Emellett kiemelik a Székelyföld fejlesztési régió létrehozásának fontosságát is – ennek pedig szerves része a területi autonómia. Klaus Johannis német nemzetiségű politikus RMDSZ általi támogatását alapv etően pozitívként értékeli Tőkés, ám felhívja a figyelmet: a jelenség üzenete rossz. Annyit jelent csak, hogy megmutatkozik: lám, egy kisebbségit is lehet jelölni Románia miniszterelnöki tisztségére, ebből pedig az következhet, hogy az országban nincsenek komoly problémák a többség és a kisebbség kapcsolatában. "Pedig ettől távol állunk" – fogalmazott az EMNTelnök. Az EPképviselő a politikai sakkjátszmák közé sorolta a Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe kerülését
