Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-02
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főo sztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.02 . 18 16.15 — 17.15 Ivan Mrva – Varga J. János: A Magyar Királyság megújítása és nemzetiségi összetételének vltozásai a 18. század első felében 17.15 — 18.15 Halász Iván – Dušan Škvarn a: A magyar és szlovák nemzeti mozgalom konfliktusai a 19. század első felében 18.15 — 19.15 Vita november 13. 09.00 — 10.00 Nagy Mariann – Miroslav Kmeť: A magyarországi asszimilációs folyamat és politika okai és következményei a dualizmus korában 10.00 — 11.0 0 Simon Attila – Peter Zelenák: Magyarszlovák kapcsolatok a két világháború közötti korszakban 11.00 — 12.00 Valuch Tibor – Stanislav Sikora: A magyarországi és szlovákiai szocialista rendszer sajátosságai és hasonlóságai 1948 – 1989 között 12.00 — 12.30 Összef oglaló előadás Kiss Gy. Csaba: A magyar és a szlovák történelem középeurópai kontextusa 13.00tól 14.30ig kerekasztal beszélgetés Múlt a jelenbenkerekasztalbeszélgetés és vita a múltértelmezések hatásairól és a múltfeltárók feladatairól a jelenben. Bes zélgetőtársak Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, Štefan Šutaj történész és Dušan Škvarna történész. A beszélgetést Szarka László történész vezeti. Bővebb információ: Nógrád Megyei Levéltár 3100 Salgótarján, Bem út 18., email cím: konferencia@nogradarchiv.hu vissza Újabb vita a külképviseleti voksolásról Nszv 20091102 Ezen a héten ismét egyeztetnek a parlamenti pártok arról, miként pó tolják a külképviseleti szavazás év végével megszűnő szabályait. A lapunknak nyilatkozó választási szakértő szerint ebben – ahogy például a kampányfinanszírozásban vagy az ajánlószelvények ügyében – aligha lesz egyetértés, ám a jövő évi választásokról nem kell feltétlenül száműzni a külképviseleti voksolást. Azt ugyanis Tóth Zoltán szerint a hatályát vesztő törvény alapján, az alkotmányra hivatkozva meg lehet tartani az eddigi módon. Mint mondta, a választási iroda köztisztviselőinek ez alapján kellene felk észülniük. Szükség van arra, hogy a magyar állampolgárok a választások idején továbbra is szavazhassanak külföldön – mondta lapunknak Tóth Zoltán választási szakértő, aki két javaslatot is vázolt arra, hogyan lehetne megtartani a külképviseleti szavazást. A jelenlegi szabályok – amelyeket 2004ben, az első hazai EPválasztás előtt vezettek be – ugyanis az év végével automatikusan hatályukat vesztik, így a szavazás idején külföldön tartózkodó magyarok alkotmányos joga sérülhet. Tóth felhívta a figyelmet arr a, hogy a „demokratikus infrastruktúráért” a parlamenti pártok mindegyike felelős, ezért nekik kellene lépniük, például úgy, hogy a mostani (egyébként az Alkotmánybíróság szerint nem minden elemében megfelelő) szabályokat hosszabbítják meg. Ha ez mégsem tö rténik meg, Tóth Zoltán azt javasolja, hogy az Országos Választási Iroda törvény nélkül is készüljön a külképviseleti voksolásra. Kijelentette, a köztisztviselők felelősek az alkotmányos jogok teljesüléséért, és ha a pártok nem képesek a megegyezésre, akko r az alaptörvény rendelkezései alapján a köztisztviselők dolga ezek biztosítása. Elismerte, hogy így egy kicsit „szépséghibás”, de szerinte mindenképpen alkotmányos marad a külképviseleti voksolás. Egyelőre nem tudni, hogy milyen megoldás választanak a pá rtok. Az augusztus végén tartott egyeztetésen a Fidesz hivatalosan jelezte, hogy elutasítja az elektronikus szavazás lehetőségét, amit viszont a szocialisták járható útnak tartanának. A legnagyobb ellenzéki pártnál a többi között arra hivatkoztak, hogy íg y eltérő szabályok lennének itthon és külföldön, ráadásul szerintük az online szavazás visszaélésre is alkalmat adhatna, továbbá több nemzetközi tapasztalat azt mutatja, az elektronikus szavazás nem vált be. A fideszes Nyitrai Zsolt annyit mondott: a jele nlegi, papíralapú rendszert kell továbbvinni. Ám van egy külön gond is a mostani rendszerrel: az Alkotmánybíróság tavaly kimondta, hogy a rövidesen megszűnő szabályok sem megfelelőek, mert nem biztosítják azoknak az állampolgároknak a szavazati jogát, aki k a külképviseleti szavazás napján itthon, a magyarországi szavazáskor pedig külföldön tartózkodnak. A külképviseleti szavazás általában napokkal, sőt akár egy héttel is megelőzi a hazai voksolást, ha viszont valaki csak egykét nappal a választás előtt me gy külföldre, ott már nem, itthon pedig még nem élhet jogával. Sokak szerint éppen az Ab döntése miatt nem lehetne meghosszabbítani a mostani rendszert, hanem lehetőség szerint korszerűbb, egyszerűbb és olcsóbb megoldást kell találni. Éppen erre