Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-30
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.30 . 33 Már az első nap is megdöbbentő eredménnyel zárult: több mint 2,5 millió forint értékű felajánlás érkezett a Duna Televízió adományvonalára, amely azóta is folyamato san fogadja a világ minden tájáról érkező hívásokat. Szombat estig több mint 9,4 millió forintnyi felajánlást tettek színházszerető nézőink. A telefonok folyamatosan csörögnek a Nemzet Televíziója aulájában létrehozott központban, ami bizonyítja, hogy néz őink akár anyagi áldozatot is hoznak a magyar nyelv, a magyar nyelvű színjátszás ügyéért. A kassai Thália színház ugyanis a 2009/2010es évadra anyagilag ellehetetlenült, és így veszélybe került a szlovákiai magyar színjátszás egyik legfontosabb fellegvára , amely függetlenségének feladására, vagy akár kapuinak bezárására is kényszerülhet. A teátrum fenntartója a gazdasági válság miatt lecsökkentette az intézmény már korábban is igen alacsony költségvetési támogatását, így a színháznak fennmaradása érdekében mintegy 30 millió forintos hiányt kell pótolnia. Ebben nyújt segítséget a Nemzet Televíziója, amely elsőként állt a színház és egyben a magyar nyelv ügye mellé. A nézők segítségével megismétlődhet a történelem, hiszen negyven évvel ezelőtt kizárólag a sz lovákiai magyarság önfeláldozásának és anyagi támogatásának köszönhetően alakulhatott meg az ország második magyar színháza, a Thália. Felvidéki magyar emberek, szövetkezetek és intézmények adták össze az induláshoz szükséges összeget. 2009 novemberének ut olsó hétvégéjén, négy évtizeddel a nyitóelőadás után pedig a világ magyarsága nyújtott segítő kezet. A példaértékű összefogás is jelzi, igenis szükség van a felvidéki teátrumra, a magyar nyelvű színjátszásra! Kolár Péter, a színház igazgatója Duna Televízi ó Kívánságkosarának adott pénteki interjújában kiemelte, az összegszerűségnél talán még fontosabb, hogy minél többen, akár csekély összeggel is járuljanak hozzá a színház működéséhez. Véleménye szerint a felajánlások egyfajta aláírásgyűjtésnek is felfoghat ók, és aki akár csak egy euróval is hozzájárul a színház megmentéséhez, arról tesz tanúbizonyságot, hogy nagy szükség van a Tháliára. Most öt kontinens magyarsága fogott össze, hogy megmentse a nemes hagyományokkal rendelkező felvidéki színházat. Pénteken és szombaton késő estig érkeztek folyamatosan a világ minden tájáról felajánlások a Nemzet Televíziójának adományvonalára. A kassai Thália színház számlaszámára befolyt adományok végösszegéről - a banki átfutási időt is figyelembe véve - hamarosan bőveb b tájékoztatást ad a Duna TV. vissza A közös olvasókönyv az első lépés Új Szó 2009. november 29. vasárnap, 19:45 | Mózes Szabolcs Idén negyedik alkalommal találkoztak a szlovák és magyar történészek a közös történelemtankön yv kérdésében. A Balassagyarmaton megrendezett konferencián a készülő kötet szerzői túlmentek a kötelező udvariassági körökön, nemegy felszólaló kritikus hangnemben mutatott rá a két nemzet történelemszemléletének negatív oldalaira, sztereotípiáira. Štefan Šutajjal, a magyar – szlovák történészbizottság szlovákiai társelnökével beszélgettünk, elsősorban a készülő kötetről. * Mikor lát napvilágot a közös szlovák – magyar történelemtankönyv, s főként, milyen formában? Tankönyvként vagy segédanyagként, olvasóköny vként? A mostani közös konferenciánk is megmutatta, hogy számtalan kérdés van, melyet tisztáznunk kell még. Ezeket a kérdéseket – terminológia, befejezetlen kutatások, a partnerek közötti kommunikáció, az egyes történetírások állapota – nem ugorhatjuk át anélkül, hogy ne tennénk helyre a dolgokat. Ezek tisztázása nélkül nem írhatunk olyan tankönyvet, mely megfelel a két nemzet mentalitásának, történetírási hagyományainak, tapasztalatainak, képességeinek. Azt, ami a sajtóban és a politikai diskurzusban tank önyv néven jelenik meg, mi olvasókönyvnek, pedagógiai segédanyagnak hívjuk. Egyben ez az első lépés egy, a szó hagyományos értelmében vett közös tankönyv kiadásához vezető úton. * Az elejétől „csak” egy olvasókönyv elkészítése volt a cél? Kérdezem ezt azé rt is, mert az elmúlt években mindenki – gondolok itt főként a politikusokra – tankönyvről beszélt. Téves volt az interpretáció? Nem mondanám, hogy tévedésről volt szó, habár az elejétől olvasókönyvként készült. Bizonyos dolgok szimbolikusan más elnevezés t kapnak, mint amik a valóságban. Például az 1946os úgynevezett áprilisi egyezményt nem áprilisban, hanem márciusban írták alá. Több hasonló szimbólumot lehetne találni történelmünkben, melyek valójában másként működnek, mást jelentettek, mint amit a nevü k takar. Az elejétől,
