Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.28 . 30 A kötet egyik fejezetében a régi és mai utcanevekhez fűződő legszükségesebb tudnivalókat is ismerteti a szerző. Máthé Levente egymástól távol álló szakmákat gyakorolt eddig: varrógépműszerész, szakács is volt m ár, majd a Nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium keretében szerzett jártasságot a média világában. Három éve a marosvásárhelyi hőenergiaszolgáltató közmű, az Energomur Rt. levéltárosa és könyvtárosa, rendszeresen jegyzeteket közöl az egyik helyi napilapban. A mintegy 220 oldalt kitevő kötet kiadását egykori osztálytársa, a Magyarországon élő Kovács Péter finanszírozta, akivel a vásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium padjait koptatták. Ezért is került sor a könyvbemutatóra az iskola dísztermében. Az eseményen j elen levő Kovács Péter szerint „lelkes, precíz kutatómunka eredménye a kötet, és olyan információkat tudhat meg belőle az olvasó, amelyekre nem is számít”. Kuriózumként hadd említsük meg, hogy a szerző még azt a több évszázados fát is azonosítja, amelyhez egykor II. Rákóczi Ferenc a lovát kötötte, amíg 1707ben, miután Gyulafehérváron fejedelemmé választották, a marosvásárhelyi dinnyeföldön letette fejedelmi esküjét, és beiktatták hivatalába. Fodor Sándor nyugalmazott történelemtanár – aki maga is írt már könyvet Marosvásárhely múltjáról – ismertette a település rövid történetét, majd azokat a korábbi kiadványokat, amelyek a vásárhelyi utcák, terek nevével foglalkoznak. Elmondta: míg a 16. században a fő közlekedési útvonalakat az egykori szekérutak nyomvo nalán alakították ki elődeink, és azokat a szentekről nevezték el, később a földrajzi adottságok, az egyes övezetekben élő mesteremberek foglalkozása alapján, illetve aszerint nevezték el a város utcáit, hogy milyen településekbe lehet eljutni rajtuk. A 19 . századtól a névadást egyértelműen a politikum határozta meg. Az utcák, terek nevét hol kizárólag magyarul, hol kizárólag románul tüntette fel a városvezetés. Bár törvény van arra, hogy magyarul is ki kellene írni az utcák nevét, kizárólag maga az utca é s tér szó jelzi, hogy a város lakosságának majdnem fele magyar nemzetiségű. Egy „beszédes” adat: 1918, a román hatalomváltás után 178 utca és tér nevét változtatták meg a városban. Máthé Levente elmondta: kizárólag azokon a neveken emlegeti ma is a vásárh elyi utcákat, ahogy idős ismerőseitől hallotta. Az újságíró ezelőtt 15 évvel jelentette meg azt a kis füzetet, amelyben már megpróbálta összefoglalni a vásárhelyi utcanévtörténetet. Azt a munkát fejlesztette tovább. vissza Sz erző(k): Máthé Éva Harmadik opció Krónika • 2009. november 27. A liberális demokrácia egyik alapvető jellemzője, hogy abban komoly szerep jut az alulról jövő polgári kezdeményezéseknek. Egy állampolgári akció a politikum szintjéig is eljuthat, és esély t kaphat arra, hogy céljai megvalósuljanak. Az ilyen kezdeményezések rendszerint erősítik a társadalom demokratikus jellegét, hiszen – főképp sikerük esetén – bizonyítják, hogy valóban mindenkinek beleszólása lehet a politikai közösség sorsának alakulásába . en alulról induló polgári kezdeményezések sorába illeszkedik az az akció is, amely azt célozza, hogy a magyar választópolgárok az államfőválasztás második fordulójában egy harmadik alternatívára, az autonómiára adják voksukat. A kezdeményezés civil jelle ge üdvözlendő, és annak célja az autonómia is. Kérdés ugyanakkor, mennyire erősíti a demokráciát? Sikerrel nem kecsegtet, hiszen a kezdeményezők is elismerik, hogy azzal bizonyára nem sikerül majd tematizálni a második forduló előtti vitákat. Így legfelje bb a politikai érdekképviselet felé küldött jelzésként értelmezhető, ami ugyan nem elhanyagolható, ám nem állítható az sem, hogy a második fordulónak ne lenne semmilyen tétje sem a romániai magyarok számára.
