Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.28 . 16 Ukrajnában a nem állami intézmények többé nem jogosultak önkormányzati támogatásokra. Ez igen nehéz anyagi helyzetbe hozza többek között az egyházi oktatási intézményeket, ennek p edig ismételten a kisebbségek a legnagyobb károsultjai.) A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, dr. Brenzovics László is részt vett a beregszászi ülésen, s hangsúlyozta: a magyaroknak minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy hallassák a hangj ukat, Kijevben ugyanis most még nem akarják meghallani a panaszokat, de talán a közelgő elnökválasztás okán a kisebbségekre is jobban felfigyelnek majd. Janukovics sokat ígér A Régiók Pártja elnökjelöltje, Viktor Janukovics nemrégiben nyilatkozott arról , hogy programjában egyik legkardinálisabb elemként lesz jelen az ukrajnai kisebbségeket sújtó hátrányos megkülönböztetések visszaszorítá sa , valamin t az együttműködés a kárpátaljai kisebbségek szervezeteivel. A két kárpátaljai magyar szervezet, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége és a KMKSZ már meg is kapta Janukovics tervezetét a lehetséges együttműködésről, előbbi már el is fogadta azt, a K MKSZ válasza még várat magára, hiszen a szervezet korábban hangsúlyozta, hogy mindaddig nem támogatja egyik elnökjelöltet sem, ameddig garanciákat nem kap a magyar oktatás problémáinak megoldására. Ha a két magyar pártnak sikerül megegyeznie a Régiók Pártj a elnökjelöltjével, lehetőség nyílhatna arra, hogy a kárpátaljai magyar oktatást veszélyeztető problémákat országos fórumok elé vigyék, ezzel pedig a helyzet megoldásának esélyei is javulnának. Levelező tagozat A lokális szintű kiútkeresés mellett Magyar ország is igyekszik kivenni a részét az ukrajnai magyarság érdekvédelméből. A Külügyminisztérium a múlt héten bekérette az ukrán nagykövetet, és megkérte, hogy tegyen lépéseket a tankönyvkiadással kapcsolatos probléma haladéktalan megoldása érdekében, tová bbá ismét szorgalmazta az oktatási miniszteri rendelet felülvizsgálatát. Bajnai Gordon kormányfő is kifejezte aggodalmát a kárpátaljai magyar tankönyvügy kapcsán: a miniszterelnök levélben fordult ukrán kolléganőjéhez, Julija Timosenkóhoz, melyben kifejezt e abbéli reményét, hogy a hatályos oktatási rendeletet Ukrajna egy újabb felülvizsgálat után módosítja, hiszen az ebben a formában súlyosan csorbítja az ország területén élő kisebbségek oktatási és emberi jogait. vissza Băse scu és a magyarok Erdély.ma ( Simó Erzsébet, Háromszék) 2009. november 28., szombat Az elnökválasztás után az RMDSZ nem igyekezett oly nagy lépésekkel a húsosfazék felé, mint korábban tette. Annyit közöltek csupán a nagy nyilvánossággal, hogy párban i ndulnak a liberálisokkal, és hogy támogatják Klaus Johannis miniszterelnöki kinevezését. Eme döntéshez minden bizonnyal hozzájárul a szociáldemokraták egy évvel ezelőtt, pontosabban 2008 decemberében hangoztatott brutális kikötése, miszerint az RMDSZt nem akarják látni az akkor formálódó szocdem — demokrataliberális koalícióban. És bizonyára óvatosságra inti a szövetség vezetését az is, hogy nem tudja egészen pontosan felmérni, milyen hatást váltana ki megcsappant szavazóiból, ha arra szólítaná fel, hogy d ecember 6án voksoljanak Mircea Geoanăra. A szocialista, szociáldemokrata jelölteknek ugyanis az elmúlt húsz év során soha nem volt számottevő sikerük a magyarság körében. Traian Băsescu ellenben elnyerte e régió lakóinak rokonszenvét. 2007ben, amikor m enesztéséről kellett dönteni, az RMDSZ először szembesült azzal a kellemetlen valósággal, hogy a mindaddig fegyelmezettnek tartott, utasításaira fogékony székelység fittyet hány utasításaira. A székelység kiállt Băsescu mellett, amit az államfő egyebek köz t azzal hálált meg, hogy folyamatosan rontotta a magyar — román viszonyt, Sólyom László hivatalos bukaresti látogatásakor pokróc módra viselkedett, Budapesten úgyszintén. Mindezt megtetézte, amikor a maga hetyke tengerészes bátorságával a magyar újságírók sz emébe vágta: az erdélyi magyarságnak nincs miért kollektív jogokról vagy autonómiáról álmodoznia. Az ugyanis soha nem valósul meg. S hab volt a tortán, hogy március 15-
