Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.29 . 37 Nincs B terv. Barroso sürgeti a klímavédelmetBrüsszel szerint az Uniónak 2020ig évente 2 – 15 mil liárd euróval kellene támogatnia a fejlődő országok küzdelmét az éghajlatváltozás ellen, amennyiben a klímavédelemről Koppenhágában „ambiciózus megállapodás születik”. Az Unión belül azonban továbbra is vannak olyan tagországok, amelyek kizárólag szennye zésarányosan osztanák el a terheket, tehát mindenki annak arányában fizetne, amilyen arányban szennyezi a föld légkörét. Más országok szerint tisztán GDParányosan kellene a terheket vállalni, a jómódúbbak fizetnének többet. Külön csoportot képviselnek it t a közép- és keleteurópai tagállamok, amelyek azt szeretnék elérni, hogy a szennyezés csökkentésében elért eddigi eredményeiket és gazdasági teherbíróképességüket kellő mértékben vennék figyelembe. Az Unió már korábban vállalta, hogy a jövő évtized végér e 30 százalékkal csökkenti teljes széndioxidkibocsátását, ha más nemzetközi szereplők is így tesznek. Koppenhágában ráadásul ennél is hoszszabb távon kell már gondolkodni, és az EU álláspontja a környezetvédelmi miniszterek megállapodásának értelmében tartalmazza azt a hosszú távú céljavaslatot is, hogy 2050re a fejlett országok csoportja 80 – 95 százalékkal csökkentse a kibocsátást. Álláspontjának fontos elemeként az EU azt is javasolja nemzetközi tárgyalópartnereinek: tűzzék ki célul, hogy 2020ra a l égi közlekedés széndioxidkibocsátása 10, a tengeri közlekedésé 20 százalékkal csökkenjen 2005höz képest. Ezt a két ágazatot jelenleg semmilyen megállapodás nem kötelezi a légszennyezés csökkentésére. Annak ellenére, hogy jelenleg még nem biztos, kialak ule kompromisszum Koppenhágában, az EU úgy látja, a vitát nem lehet tovább halasztani. „Nincs B tervünk Koppenhágára, mert nem rendelkezünk B bolygóval” – fogalmazott nemrégiben José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök, aki részt vesz a csütörtö ki és pénteki uniós értekezleten. Ami a gazdasági válságot illeti, a brüsszeli csúcstalálkozón egyebek között a kivezetési stratégákkal kapcsolatos harmonizáció fontosságára és az államháztartás lehetőség szerinti kordában tartására hívják majd fel a figy elmet. vissza Andrei Marga szerint egy fejlesztési, fejlődési modell van válságban Krónika 2009. október 29. Válságról, válságkezelésről értekezett tegnap Andrei Marga, a BBTE rektora, aki szerint a piacgazdaságot szabályoz ni kell, az emberi magatartásformákon változtatni kell, válságkezelés címen nem csökkenteni, hanem fejleszteni kell a gazdaságot. Az aktuális válság. Okok, témakezelések, megoldások című nyilvános előadásán. Kijelentése alátámasztására a rektor közölte, Kínában 8 százalékos a gazdasági növekedés, illetve nincs válság Németországban, Ausztriában és Norvégiában sem, legfeljebb exporthiánnyal kell megküzdeniük. Marga szerint csak Romániára jellemző az adminisztrációs kapacitás válsága és megfelelő reform hí ján az oktatás válsága. Az előadást felvezető Nicolae Păun, az európai tanulmányok kar dékánja arról beszélt, nemhogy válságkezelő programja, de fejlesztési stratégiája sincs Romániának. A neoliberalizmusnak vége Az előadáson elhangzott, a válság 2008ba n pénzügyi és gazdasági válságként kezdődött, de nem állt meg ezen a szinten. „Európában a leghoszszabb béke időszakában – amely egyben a legintenzívebb gazdasági, technológiai fejlődés időszaka is volt – köszöntött be a válság – fogalmazott a rektor. – Mé rt nem voltak képesek a társadalomtudományok előrejelezni a válságot? Mert egyetlen tudományág önmagában kevés egy hasonló méretű válság előrejelzésére.” Marga kifejtette, új társadalomelméletre van szükség. Szerinte az eddigi „liberális, egoista társada lomfelfogás a felelős a kialakult helyzetért”. Mint emlékeztetett, a bankok nyakló nélkül adták a hitelt, „boldogboldogtalannak”
