Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.29 . 28 Képviselői fórum a Bánffy központban Népújság (Lendva) 28. oktober 2009, 53. évf. 43. sz. - Tomka Tibor Göncz László parlamenti képviselő hétfőn a Bánffy Központban tartotta meg rendszeres képviselői fórumát, amelyen az általános gazdasági helyzetről és a magyar nemzeti kisebbség jelenlegi helyzetéről esett szó. Gön cz László parlamenti képviselő: „A Muravidékről szóló törvény nem old meg mindent, de mindenképpen egy újabb lehetőségről van szó, amelyet muszáj kihasználnunk.” A magyar nemzetiségi parlamenti képviselő a beszélgetés bevezetőjében az általános recessziós helyzetet taglalta, ahogy kifejtette, jelenleg még mindig nem látni az alagút végét. Kitért a régió, a Muravidék minden szempontból hátrányos helyzetére, a különböző katasztrofálisnak nevezhető gazdasági és egyéb mutatókra, nem utolsósorban az igen rossz demográfiai helyzetre, a nyugdíjrendszer tarthatatlanságára, amely már magában is elég nagy problémának számít, tekintet nélkül a gazdasági válságra. Szót ejtett a napokban elfogadásra kerülő, a Muravidék megsegítésére, fejlesztésére irányuló törvényről, a melybe elmondása szerint sikerült beépíteni a vegyesen lakott terület problémáit is. Szavai szerint a lehetőség megvan és ez igaz az egész régióra, valamint a nemzetiségileg vegyesen lakott területekre is. Minden attól függ, a muravidékiek, illetve a magya rság hogyan áll hozzá az esélyhez, meg tudjae ragadni azt, illetve konkrét esetben tudunke olyan szakmai csapatot összehozni, amely a rendelkezésre álló keretből meríteni tud. A képviselő taglalta az előkészületben lévő általános nemzetiségi és kisebbs égi nyelvhasználati törvényt, a meglévő jogok érvényesítési kísérleteit, majd kitért az éppen jubiláló kétnyelvű oktatás eredményeire, illetve eredménytelenségére és az ezen belül keresendő megmentő újításokra. Ahogy fogalmazott, jelenleg a magyar kisebbsé g a tájékoztatási és a művelődési intézményekbe kapaszkodhat, ezen a téren ugyanis mindenképpen jól működünk. Szólt néhány szót az 1974es Alkotmányra visszavezethető, szerinte mármár kifulladó politikai, önkormányzati rendszerre, amely az elkövetkező idő szakban mindenképpen reformra szorul. Az említett és a többi jelenleg aktuális témakört felölelő bevezető után a fórumon jelenlévők kezdtek bele néhány témába. Vida Ferenc például arról beszélt, hogy a három, majd most kettő ország együttműködésére épülő u niós pénzek lehívásából sajnálatos módon éppen a határok melletti szűkebb régiók maradtak ki. Herman László felszólalásában a kétnyelvű oktatásra hárította a magyar kisebbség jelenlegi siralmas helyzetét, míg Kepe Ludvik és Vass Csongor a magyar nyelv álta lános presztízsveszteségében kereste a problémát. Mindannyian egyetértettek végül abban, hogy a muravidéki magyar kisebbségi nyelvhasználat jelenlegi siralmas helyzete mindenképpen a környezetben keresendő, és itt értendő a család, az iskola is, a kiút ped ig ennek presztízsének növelésében keresendő. vissza Iránytű: A kárvallott hozadéka, avagy át kell értékelni Trianont? Népújság (Lendva) 28. oktober 2009, 53. évf. 43. sz. - Bence Lajos Ahogy közeleg a 2010es év, úgy szaporodnak a trianoni békeszerződés 90. évfordulója alkalmával rendezendő konferenciák, történelmi tanácskozások. Csak emlékeztetőül mondjuk el: az első, Trianonnal kapcsolatos konferenciát a rendszerváltozások utáni Kárpátmedencei térségekben éppen váro sunkban, Lendván szerveztük meg 1996 táján. Ezen először hallottam az egyik történész szaktekintélyt Trianon hozadékáról beszélni. Személyes megrökönyödésemnek hangot adva azóta több alkalommal is foglalkoztam az üggyel. Nem akartam elhinni azt, ami 2004ben, az azóta – kis túlzással – „második Trianonként” is emlegetett gyalázatos népszámláláskor történt, ahogy Trianonkor is, hogy a nemzet felelősei lemondtak az ország 2/3 részéről lakosságával egyetemben, minek következtében a lakosság 1/3a idegen hata lom alá került, mintegy 4 – 5 millió magyar. Visszatérve a „hozadék” kifejezéshez, az előadó a forint pénznemet említette elsőként, másodsorban a független magyar királyságot, melyre óriási hadisarcot vetettek ki a szövetségesek, de az ország ténylegesen is független volt. A két világháború közötti időszakban a kisebbségbe jutott magyarság is kezdett magára eszmélni, Erdélyben legelőbb, ahol Kós Károly és íróbarátai az önálló erdélyi identitás jegyében (transzilvanizmus) szervezték meg a kulturális életet. Ké sőbb a Felvidéken Fábry Zoltán, a Vajdaságban pedig Szenteleky Kornél próbálta a Budapestcentralizmus által
