Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.29 . 26 Az elemzők többsége szerint Klaus aggodalma alaptalan, az EUcsúcs résztvevőinek tehát arra kell választ adniuk, miként nyugtassák meg egy tagország alaptalanul aggódó államfőjét. A "cseh biztosíték" mibenléte azonban nem közömbös. A tagállamok óvakodnak egy újabb ra tifikációs folyamattól, másfelől Magyarország és Ausztria hallani sem akar arról, hogy az EU megemlítse és ezáltal mintegy megvédje a Benešdekrétumokat. Az ügyet bonyolítja, hogy Szlovákia most már ugyanolyan biztosítékokat igényel, mint amilyeneket a cse hek kapnak. A csúcson a magyar küldöttséget Bajnai Gordon miniszterelnök vezeti. Bajnai szerdán leszögezte: a kormány az Európai Tanácsülésen támogatni fogja a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos esetleges félreértések tisztázását, nem támogat viszont semm ilyen olyan törekvést, amely akár közvetlenül, akár közvetve a németeket, az osztrákokat és a magyarokat a kollektív bűnösség elve alapján sújtó Benešdekrétumok rehabilitálására, igazolására irányul. vissza Esterházy János tér lesz Budapesten Felvidék.ma 2009.10.29. Gróf Esterházy Jánosról neveznek el egy teret Újpesten – közölte Wintermantel Zsolt, a Fidesz IV. kerületi frakcióvezetője. Tájékoztatása szerint a Fidesz újpesti képviselőcsoportja tavaly májusban jav asolta, hogy a Nádor utca és a Vécsey utca sarkán álló teret gróf Esterházy Jánosról nevezzék el, azonban „a Derce Tamás polgármester és a szocialisták alkotta koalíciós többség” csak annyit szavazott meg, hogy elvi szándéknyilatkozatot fogadjon el a testü let, de a konkrét elnevezésről nem volt hajlandó dönteni. Végül a legutóbbi ülésen a képviselőtestület elfogadta az elnevezésre vonatkozó javaslatot – közölte Wintermantel Zsolt. Az 1901ben Nyitraújlakon született Esterházy János a trianoni békediktátum után a felvidéki magyarok politikai vezetője, a kisebbségek jogainak mindenkori védelmezője volt, aki a nácik csatlósállamaként működő Szlovákia törvényhozásában parlamenti képviselőként - a magyarok jogait szorgalmazó kiállása mellett - egyedül emelt szót a zsidók kitelepítése, elhurcolása ellen. Esterházy volt a szlovák parlament egyetlen képviselője, aki 1942. május 15én a 68/1942es alkotmányi törvény ellen szavazott, ami a zsidóság kitelepítéséről szólt. 1944ben Magyarországon a nyilas hatalomátvétel után bebörtönözték. A mélyen hívő, a kisebbségek ügyét mindenkor szolgáló, zsidókat mentő politikus hitvallása, később szállóigévé vált mondata az volt, hogy „a mi jelvényünk a kereszt, és nem a horogkereszt”. A fasizmussal működött együtt – szólt a vád Pozsony elfoglalását követően a szovjet hatósagok internálták, de 12 nap után szabadlábra helyezték. Utána a helyi ideiglenes szlovák kormány képviselőjével, Gustáv Husákkal tárgyalt, ahol szóvá tette a magyarok üldözését.Gustáv Husák utasítására letartóz tatták és átadták a szovjet titkosszolgálatnak. Egy évig a moszkvai Ljubljankában tartották fogva. Koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára itélték és elküldték Szibériába. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947. szeptember 16án egyetlen ülésen Pozsonyban halá lra ítélte „a fasizmussal való együttműködése” miatt. A szovjet hatóságok 1949ben kiadták a csehszlovák hatóságoknak. Elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott. Külső segítséggel alkalma lett volna megszökni, de ezt elutasította, mondván hogy ő nem bűnös, tehát nincs miért szöknie. Az 1955ös általános amnesztia során a büntetését 25 évre csökkentették, de ebbe nem számították be a szovjet fogságban eltöltött időt. Csehszlovákia majdnem minden börtönében raboskodott, míg 1957. március 8án a m orvaországi Mírov börtönben meghalt. A börtönparancsnok nem adta ki a hamvait a családnak. Sírhelyét csak halála után ötven évvel sikerült felfedezni: Karel Schwarzenberg herceg kutatta fel. Esterházy János földi maradványai Prágában, egy tömegsírban nyugs zanak, a kommunizmus több más áldozatával együtt. Lech Kaczynski lengyel államfő idén március 23án a Polonia Restituta kitüntetéssel ismerte el Esterházy Jánosnak, a felvidéki magyarság mártír politikusának érdemeit. vissza A kőolajvezeték veszélyeztetheti a Csallóközt is Felvidék.ma 2009.10.29. Megjelent egy kezdeményezés a gazdasági minisztérium köreiből, hogy újra megnyitják a Druzsba kőolajvezeték összeköttetését Schwechattal. Az MKP álláspontját Miklós Lászl ó környezetvédelmi alelnök, korábbi környezetvédelmi miniszter ismertette.
