Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-27
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.27 . 8 Kapcsolódó cikkek: • A kivételek járványa Szlovákiát is elérte • Az októberi csúcs után tisztulhat a kép a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatban • A cseh elnök lábjegyzettel akarja kiegészíteni a Lisszaboni Szerződést Klaus – rendíthetetlen euroszkeptikusként – állandó mentességet követel Csehország számára az Alapjogi Charta hatálya alól. Arra hivatkozik ugyanis, hogy a charta lehetőséget adna a második világháború után elűzött németeknek, hogy tulajdoni igényeikkel az Európai Unió Bíróságához forduljanak. Ann ak ellenére állítja ezt Klaus, hogy az Unió garantálta a Charta visszamenő hatályú értelmezésének tilalmát. Az Uniós vezetők megegyeztek abban, hogy biztosítják az államfő által követelt garanciákat a Cseh Köztársaságnak. Ellenben ragaszkodnak ahhoz, hogy Klaus késedelem nélkül ratifikálja a Szerződést. Holnap (október 27.) a cseh Alkotmánybíróság remélhetőleg elgördíti az utolsó akadályt is a Szerződés ratifikálása elől. Azonban az, hogy milyen formát ölt egy ilyenfajta biztosíték, még a beavatottak szá mára sem teljesen világos. A diplomaták csupán annyit árultak el, jelenteniük kell a hazájuk felé, hogy mindkét félnek vannak kötelezettségei. Mindenesetre az uniós külügyminiszterek mai napon (október 26.) kezdődő kétnapos ülésén, Luxemburgban napirendi pontként szerepel ez a komplikált „adokveszek” garancia. Klaus már jelezte elégedettségét a svéd elnökség által felkínált javaslattal, miszerint kérésének megfelelően módosítanák a reformszerződést, Balázs Péter, magyar külügyminiszter ugyanakkor a Hírsz erzőnek adott interjúja szerint blokkolni fogja a cseheknek nyújtandó garanciákat, amennyiben az a Benes dekrétumokra bármilyen hivatkozást is tartalmaz. „Nem, nem és nem.” – kezdte a magyar külügyminiszter válaszát a Hírszerző azon kérdésére, miszerint M agyarország számára elfogadhatóe, hogy a Benes dekrétumokra való hivatkozást bármilyen formában akceptálná az Európai Unió. A magyar külügyminiszter leszögezte, csak egy általános természetű jogi biztosítékot tart elképzelhetőnek, amely kimondja, „hogy a Lisszaboni Szerződés semmilyen tekintetben nem változtat meg múltbeli jogviszonyokat”. Összességében azonban a külügyminiszter mind a korábban, Írország által felhozott, mind a jelenlegi cseh aggályokat „alaptalannak” nevezte. Ezt a nézetet erősítette me g lapunknak Dr. Lattmann Tamás, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen oktató nemzetközi jogász, aki szerint a csehek által felhozott és Szlovákia által megismételt kifogások „a politikai eszköztár lehető legkevésbé k ifinomult darabjai közé tartoznak” (a nemzetközi jogásszal készült interjúnkat holnap olvashatják). Balázs Péter ugyanakkor – vélhetően a nemrég kiharcolt „tűzszünetre” (EurActiv.hu 2009.09.11.) tekintettel- védelmébe vette Pozsonyt. A külügyminiszter sze rint „Szlovákia csak jelentkezett, hogy a dekrétumokat elfogadó Csehszlovákiának ő is része volt”, ezért nem vehető egy kalap alá a cseh államfővel, akinek „célja, hogy bármi áron blokkolja a Szerződést”. Az EurActiv értesülései szerint a várakozásoknak megfelelően a miniszteri találkozó kapcsán Luxemburgba érkezik a cseh államfő egyik tanácsadója. Ezalatt Prágában az Európai Ügyekért felelős miniszter, Stefan Füle kijelentette, hogy a megállapodás Klaus szerinti módosításának pontos formájáról a legmaga sabb politikai szinten tárgyalnak jelenleg – számolt be a csehországi EurActiv. A miniszteri találkozó az október 2930i brüsszeli EU csúcsot készíti elő, ahol elsődleges cél a Lisszaboni Szerződés által létrehozandó legfelsőbb hivatalok megvitatása. Ily en a Tanács első állandó elnökének, valamint az első külügyekért felelős főképviselőnek a kinevezése. Mivel a Lisszaboni Szerződés még nem lépett életbe, az sem teljesen világos, hogy milyen mértékben mehetnek el ebbe az irányba.
