Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-22
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.22 . 32 – Az Oktatásügyi Minisztérium az államkassza által biztosított pénzforrásokkal nehezen tud pénzelni egy ilyen hatalmas iskolahálózati rendszert – nyilatkozta Gray, majd hozzátette, ho gy az eszközök áttekinthetetlen felhasználása miatt gyakran azt sem lehet tudni, hova megy a tanügyre fordított pénz. Továbbá azt is elmondta, hogy a diákok száma a szerbiai iskolákban csökken, ugyanakkor a létező rendszer változatlan marad, és nem követi a környezetben beállt változásokat. A Világbank szerbiai irodafőnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az elemzések azt mutatják, hogy a 30 fős tagozatok létrehozására vonatkozó átszervezés jobb és hatékonyabb iskolahálózat létrehozását jelentené Szerbiában . – A diákok számának nem kell feltétlenül 30 főnek lennie, lehet, hogy a tökéletes létszám a 25. A szakértők feladata ezt megállapítani – mondta Gray, majd hozzátette, hogy a kedvezőbb és hatékonyabb iskolahálózat létrehozása érdekében szükségszerű együt tműködni a helyi önkormányzatokkal is. Továbbá kijelentette, hogy az iskolahálózat ésszerűsítése komolyabb és összetettebb munka, amit nem lehet egy éjszaka alatt megvalósítani. KovácsCerović Tünde, az Oktatásügyi Minisztérium államtitkára elmondta, hogy a szerbiai oktatás minőségére vonatkozó kérdések nem egyszerűsíthetők le azon kérdések megválaszolására, mint amilyenek a tanügyben dolgozók, illetve az osztályokban tanuló diákok létszáma. – Nehéz fejleszteni a minőséget – mondta az államtitkár, majd me gjegyezte, hogy nagyon fontos kiküszöbölni az oktatásban létező pedagógiai ésszerűtlenséget, ami elsősorban a PISAteszteken, a szerbiai diákok által elért gyenge eredményekben nyilvánul meg. Az államtitkár kihangsúlyozta, hogy az iskolahálózat racionalizá ciója folyamán külön figyelmet kell szentelni a hátrányos helyzetben levő csoportok érdekeinek is, ami elsősorban a romákat érinti. vissza „Zéró tolerancia az erőszak ellen” – Sonja Licht: Komoly gond, hogy a fiatalok egy ré szének megváltozott, csorbult az értékrendje Magya rSzó Diósi Árpád 2009. október 22., csütörtök Az elmúlt időszakban egyre több olyan hírrel találkozhattunk, amelyek arra engednek következtetni, hogy Szerbiában elburjánzott az erőszak. Miközben a be lgrádi politikai elit egy része azon dolgozik, hogy minél jobb színben tüntesse fel Szerbiát a nemzetközi színtéren, addig a fővárosban fiatalok különböző csoportjai hajtóvadászatot indítottak a külföldi állampolgárok ellen. Arról, hogy mi lehet mindennek a hátterében, Sonja Licht et , a belgrádi Politikai Kiválóság Alapítvány elnökét, politikai szakértőt kérdeztük. – Szerbia nemzetközi tekintélye nem olyan, mint amilyennek szeretnénk, hogy legyen. Tapasztalatom szerint Szerbiáról az emberek nagyon keveset tudnak, sok esetben a kilencvenes évek történéseivel azonosítják az országot, és kevésbé ismerik a kétezredik évtől történt eseményeket. Ugyanakkor ebben a kérdésben óriási a felelősségünk, hiszen rosszul kommunikáltunk a világgal, túlságosan provinciális ak, zárkózottak vagyunk, holott a világ ma sokkal nyitottabb mint régebben volt. Azzal sem vagyunk teljesen tisztában, hogy igen kicsi ország vagyunk, amely a történésék perifériáján helyezkedik el. Nem azt mondom, kötelességünk elmozdulni innen, de meg ke ll értenünk, kis ország révén ajánlatos, hogy kimagasló eredményeket érjünk el akár a kultúra, sport vagy a tudomány terén, amely mintegy ajánlólevélként vallana rólunk. Meggyőződésem, hogy Boris Tadić államfő magyarországi látogatása óriási mértékben mozd ította elő Szerbia nemzetközi tekintélyét. De ha figyelembe vesszük, hogy Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke is gratulált Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetég elnökének, h ogy sikerült a Kárpátmedencei kisebbségi magyarság körében először és elsőként kiharcolnia a kulturális autonómiát a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel, biztos vagyok benne, hogy szinte pillanatok alatt átértékelték Magyarországon, hogy mi a helyzet itt , Szerbiában, milyen lehetőségek között élünk. Mindazon törekvések mellett, hogy Szerbiáról megfelelő képet fessünk nemzetközi színtéren, nemrégiben több külföldi állampolgárt is atrocitások értek országunkban, illetve Belgrádban meggyilkolták Brice Taton francia szurkolót. Hogyan befolyásolják az ilyen erőszakos esetek Szerbia nemzetközi megítélését?
