Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-20
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.20 . 26 „Egyetértettünk: a válság közepette még jobban kell figyelnünk arra, hogy semmilyen kompromisszum nem lehetséges a szélsőséges eszmék terjesztőivel” – jelentette ki a magyar kormányfő. Bajnai Gordon a francia elnöknek elmondta: a magyar kormány a leghatározottabban világossá tette, hogy a szélsőjobboldali pártokat karanténba kell zárni minden politikai erőnek, és hogy a kormány mindent megtesz a paramilitáris módon megjelenő szélsőséges erőkkel szembe n. Ezt a francia államfő örömmel nyugtázta, és jelezte: Franciaország hasonló gyakorlatot folytat. Franciaország Magyarországot stratégiai partnerének tekinti az Európai Unión belül, s ennek megfelelően a két ország politikáját rendszeresen egyezteti egy mással – hangsúlyozta a miniszterelnök. Ennek jegyében az uniós kérdések terén a két ország vezetője a klímavédelem és a Lisszaboni Szerződés kérdéseiben egyeztetett, s megfogalmazták: az energiapolitika és a közös agrárpolitika területén az álláspontok ös szehangolása tovább folytatódik. A Lisszaboni Szerződés csehországi ratifikációs problémája kapcsán Bajnai elmondta: „értelmetlen dolog azt visszatartani, mert Európának a válságban gyors és határozott menedzsmentre van szüksége.” Bajnai Sarkozy elnököt é s Francois Fillon francia kormányfőt egyaránt biztosította, hogy Magyarország tiszteli és becsüli a francia befektetőket, amiért 60 ezer munkahelyet teremtettek. A Matignonpalotában tartott, közel egyórás kormányfői megbeszélésen Bajnai aláhúzta: a kormán y a magyar – francia kapcsolatok erősítésére törekszik. A két miniszterelnök külön kitért az energiapolitikai kérdésekre, amely terület Bajnai szerint még rengeteg tartalékot rejt magában. A magyar kormányfő üdvözölte Franciaország energetikai elkötelezettsé gét a régió ban, amelyet erősíteni kíván a francia kormány. Bajnai arra utalt, hogy a 35 százalékban állami tulajdonú francia Gaz de France Suez a múlt héten jelezte: kész újra megvizsgálni a beruházás lehetőségét a Nabucco projektbe. A megbeszéléseket kö vetően Bajnai Gordon megkoszorúzta a száz éve született Radnóti Miklós emléktábláját a francia főváros Latin Negyedében, majd részt vett a magyar nagykövetségen az 1956os forradalom évfordulója alkalmából rendezett ünnepi fogadáson. vissza Esély Lukács Csaba Magyar Nemzet 2009. október 20. 00:01 Változnak az idők: most úgy tűnik, konszenzus lehet az Országgyűlésben a határon túli magyarok kettős állampolgársága ügyében. Három ellenzéki politikus, a KDNPs Semjén Zsolt és Simicskó István, valamint a fideszes Németh Zsolt önálló képviselői indítványt nyújtott be arról, hogy akinek felmenője magyar, és maga is beszél magyarul, az lakóhelytől függetlenül kaphassa meg a magyar állampolgárságot, amennyiben kérelmezi azt. A jav aslatról az MSZP kész tárgyalni – legyünk optimisták, bár Lamperth Mónika tegnap nyilatkozott egy otrombát a témában – , az SZDSZ elnöke, Retkes Attila pedig már júliusban kijelentette, hogy ebben a kérdésben a pártja kész felülvizsgálni korábbi merev ellen kezését, és kikötésekkel ugyan, de kész támogatni az ügyet. Sőt a parlamenti egyeztetésekkel párhuzamosan a Külügyminisztériumban is elindult a munka: Szabó Vilmos külügyi államtitkár szerint már készülnek a szakértői anyagok. Rendkívül érdekes ebben a k érdésben a szocialisták egyedfejlődése. Kovács László egykori pártelnöknek a státustörvény kapcsán hangoztatott riogatása („huszonhárommillió román munkavállaló fogja elözönleni Magyarországot”) és a 2004. december 5i népszavazáskor Gyurcsány Ferenc akkor i miniszterelnök víziója (nyolcszázezer határon túli nyugdíjas miatt összeroppan a magyar szociális ellátórendszer) után most már egészen más hangot üt meg a népszerűtlenségi rekordokat döntögető párt. Talán eljutott hozzájuk, hogy a huszonhárommillió romá n helyett egyetlen pincér érkezett akkor hozzánk a státustörvény által biztosított kvótának köszönhetően, és a nyugdíjasokról is megszületett a döntés (gyakorlatilag már a népszavazás előtt), mely szerint ha át is települnek, akkor is Románia fizeti a nyug díjukat és az egészségügyi költségeiket. Mielőtt tovább boncolgatnánk a kérdést, vizsgáljuk meg, ki kaphat ma állampolgárságot Magyaroszágon. Bár ezt a kérdést törvény szabályozza, a gyakorlat azt mutatja, akinek pénze van, az igen. E sorok írója a kilen cvenes évek elején (egy másik, azóta megszűnt lap újságírójaként) Funár György, Kolozsvár egykori magyarfaló polgármestere
