Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-19
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.19 . 40 A 2009 júliusi magyar – román külügyi államtitkári megbeszélésen a magya r intézményvezetők leváltásával kapcsolatos román álláspont változatlanul a történtekeknek a kormányváltásra visszavezethető, politikai jellegét hangsúlyozta. Ugyanakkor a román fél tudomásul vette azt a kifejtett magyar álláspontot, hogy a magyarlakta ter ületeken a kormányzati intézmények vezetőinek is tükrözniük kell a magyarság arányát.” vissza Az Insomar szerint Geoană, a CSOP szerint Băsescu nyeri az elnökválasztást Transindex 20091019 Homlokegyenest ellentétes eredmén yeket közölt két most nyilvánosságra hozott közvéleménykutatás. A PDL által rendelt telefonos CSOPfelmérés adatai szerint a második fordulóban Băsescu a szavazatok 55%át szerzi meg, Mircea Geoană 45%ához képest. Az első fordulóban Băsescu 34, Geoană 2 1, Oprescu és Antonescu 1313%ot kapna. A Realitatea TV által rendelt Insomarfelmérés szerint a második fordulóban Geoană 50,6%ot összesítene, de az első fordulót Băsescu nyerné 33,4%kal. Geoană 28,5, Antonescu 14,5, Oprescu pedig 8,1%ra számíthat a z elős fordulóban az Insomar szerint. A felmérés készítői 3 %os hibaaránnyal számolnak. (hotnews) vissza Az MKP szerint a világ Új Szó 2009. október 19. hétfő, 07:30 | Barak László Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártja elnök e szombaton, több mint kilencven százalékos arányban kapott bizalmat a pártkongresszus küldötteitől. Nincsen ebben semmilyen szenzáció, hiszen a párt elnöke immár ellenlábasai híján abszolválta a rimaszombati programalkotást és a bizalmi szavazást. Értsd, Bugár Béla és társai nélkül, akik új pártot alapítottak, miután képtelenek voltak azonosulni Csáky pártbeli doktrínájával. E tényt, természetesen attól függően, hogy melyik „oldalhoz“ tartoznak, egymásnak homlokegyenest ellentmondó retorikával kommentálják az érintettek. Csáky Bugárék távozását és politikai aktivitását egyértelműen árulásnak, önérdekű és haszonelvű cselekménynek minősítette kongresszusi beszédében. Kijelentvén, hogy szerinte volt kollégái „elhagyták a zászlót, becsapták társaikat és válasz tóikat“. Csáky továbbá aláhúzta: „Ez az egész kitaláció (mármint a Bugárék által alapított Híd párt - B. L. megjegyzése) nem a mi közösségünk érdeke, ez kiáltóan idegen politikai érdek, amit el kell utasítani.“ (Vajon a szlovákiai magyarok vagy az MKP „köz össége“ érdekeire gondolt Csáky? - B. L.). Ezt a dilemmát talán a szlovákiai magyar, illetve a délszlovákiai választók szíveskednek majd feloldani. Ugyanis nyilván sokkal őszintébben vannak tisztában saját érdekeikkel, mint azok a politikusok - tekintet n élkül arra, hogy Csáky vagy Bugár „istállójából“ szállnake ringbe a politikai babérokért , akik a bizalmukra, vagyis a szavazataikra hajtanak. Egyelőre úgy néz ki - legalábbis az utóbbi két hónap közvéleménykutatási adatai szerint , hogy döntetlenre áll a meccs. Hiszen tulajdonképpen hajszálnyira megegyezik az MKPval és a Híddal szimpatizáló lehetséges választók arányszáma. Ebben a szimpátiatendenciában azért nincsen semmi különös, mert a két párt értékrendje és programja közt majdnem csak annyi a kü lönbség, hogy az egyik több mondattal van leírva, mint a másik... A két párt közti rivalizálást tehát valószínűleg az dönti majd el, kinek hisz inkább a megszólított választóbázis? Csákyt vagy Bugárt tarjae alkalmasnak az általuk kiszemelt célközönség arr a, hogy programjaikat képesek megvalósítani? A lehetséges délszlovákiai - legalább nyolcvan százalékban magyar nemzetiségű - választónak e tekintetben szinte csak azt kell mérlegelnie, milyen pártokkal, milyen politikusokkal együttműködve lehetséges pártp rogramot teljesíteni, illetve választói érdeket érvényesíteni Szlovákiában. Az MKP kongresszusán egyértelműnek tűnt, Csáky ilyen értelemben arra az Orbán Viktorra számít, akiből jövőre nagy valószínűséggel Magyarország miniszterelnöke lesz. Feltételezhető ugyanis, hogy Orbánt nem csupán holmi „kampánycelebként“ hívták meg Rimaszombatba, és persze ő sem csak ezért vállalta az aktív vendégeskedést. Bugárék viszont, az MKP politikusaival ellentétben, inkább idehaza, Szlovákiában keresnének erős szlovák szövets égeseket. Hogy velük együttműködve próbálkozzanak programjuk teljesítésével, választóik érdekeinek érdemi érvényesítésével, nem kevésbé pedig párbeszéddel. Legyen szó akár az MKP programjában „területi önrendelkezésnek“ álcázott, Orbán kongresszusi beszédé ben pedig nyíltan autonómiaként fölbukkanó vágyálomról. Arról, milyen az MKP és Orbán szerint a világ… Mert hiszen a szlovákiai választók sorsa vitathatatlanul sokkal inkább a pozsonyi törvényhozásban befolyásolható, mint a budapestiben… vissza
