Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-14
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.14 . 17 bizalom a kétnyelvű oktatás iránt. Az esettel – politikai, s nem szakmai indíttatású pe rről lévén szó – a köztársasági és a helyi politikai szervek is sokat foglalkoztak. Varga Sándor a kor szelleméhez igazodva sajnálkozását fejezi ki az eset kapcsán a Népújság 1969/32. számában: „A muravidéki kétnyelvű iskolák pedagógusai hiába reménykedtek abban, hogy zavartalan és gond nélküli pihenőre térhetnek a fárasztó és idegigénylő munka után. Egyes „jószándékú” és szocialista közösségünk iskolarendszerét „felemelni óhajtó” szuperpedagógus, valamint lelkes és túlbuzgó ellenzéki erő mindent elkövetet t, hogy a szeptemberi tanévkezdés valóban a megértés és az egészséges munkaszellem telítettségével kezdődhessen. Még szerencse, hogy munkájuk, azaz törekvéseik nem sikerültek az általuk elképzelt módon.” Majd a pedagógusokat véve védelmébe így folytatja: „ Arra még gondolni sem merek, hogy a kétnyelvű iskolákon elkezdett ’kritika’, mely újabban a kétnyelvű iskolákon dolgozó pedagógusokra terelődött át, egy bizonyos nemzetellenes akció legyen”. „A kétnyelvű iskola nemcsak muravidéki, hanem jugoszláv probléma” című beszámolójában pedig Janez Vipotnik, köztársasági választmányi elnököt idézi: „Amikor a kétnyelvű iskola problémáiról vitázunk, tudatában vagyunk annak, hogy ennek a kérdésnek lényeges politikai jellege is van, s hogy ez a kérdés a szocialista államb erendezésünket is érinti”. Sőt – utalva a karintiai szlovénekhez „exportált” hasonló modellre – határainkon kívülre is hat. A Népújság 1969/40. száma a Koroskói Szlovének Nemzeti Tanácsa nevében dr. Jožko Tischlernek a Szlovén Szlavisták Egyesületéhez küld ött, a Deloban megjelent levelét közli teljes terjedelemben. Ebben az 1945 – 58ig a karintiai tartományban is gyakorolt kétnyelvű oktatást veszi védelmébe, „őszintén fájlalva” a muravidéki kétnyelvű iskolák körüli fejleményeket, hiszen a muravidéki kétnyelv ű iskolahálózat „egy igazságos iskolai berendezkedés mintaképeként szolgálhatott volna a kétnyelvű területen”. Az ellenérveket elutasítva a levél írója leszögezi: „Ezért úgy véljük, hogy a kérdés megoldása nem a kétnyelvű iskolahálózat felszámolásában van, hanem az előadók szakmai kiképzésében, összetételük, profiljuk mind alaposabb megformálásában”. A vélemények és viták kereszttüzébe került kétnyelvű oktatás a Kommunisták Szövetségén belül is gyűrűzött. Egy ilyenről Varga Sándor a Népújságban is beszámolt : „A kétnyelvű iskolát nem egyes személyek találták ki Lendván, és ismételten állítom, hogy amíg jobbat nem találunk, számunkra ez a legmegfelelőbb” – érvelt Vidič Jože választmányi titkár. „Sajnos – állapítja meg – még tíz év után is néhány kommunistát kü lön kell figyelmeztetni erre” – rábízva ezzel a dolgot a pártelvűségre, s arra, hogy az ilyen „demagógiát és viselkedést a pártnak egységesen, s elvszerűen el kell ítélnie”. A hetvenes években elcsitultak a viharok a kétnyelvű iskola háza táján. Igaz, a ha talom is engedményeket tett, melyek a kétnyelvűség rovására történtek. vissza Népújság közvéleménykutatás, 2009: A kétnyelvű oktatás magas támogatottságot élvez Népújság (Lendva) 3. évf. 40. sz. - Király M. Jutka A Magy ar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet (MNTI), a Népújság 2009. július 23án telefonos közvéleménykutatást végzett a Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott településein, több aktuális kérdést intézve a polgárokhoz. Ankétunkban 149 tizennyolc évnél idősebb polgár vett részt, településenként arányos összetételben (életkort, nemet és végzettséget tekintve a mintavétel nem minősíthető reprezentatívnak).
