Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-13
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.13 . 34 Parlamenti titkos szavazáson dől el a Bockormány sorsa – Az ellenzéki fölény ellenére nehéz megjósolni a voksolás kimenetelét Szabadság 2009. október 13. ÖSSZEFOGLALÓ Udvariasan elhárította az Alkotmánybíróság a döntést arról, hogy sértie a z alkotmányt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ közös bizalmatlansági indítványa a Bockormány ellen, vagy sem. Ezzel gyakorlatilag elutasította a DemokrataLiberális Párt (PDL) fellebbezését, amely szerint a PNL és az RMDSZ törvényhozóinak nem le tt volna joguk benyújtani még egy bizalmatlansági indítványt, hiszen a mostani parlamenti ülésszak kezdete óta egyet már előterjesztettek. Tegnapi ülését követően a taláros testület úgy fogalmazott: nem tartozik hatáskörükbe bizalmatlansági indítványok nor makontrollja. Most tehát a parlamenten a sor, a képviselőház és a szenátus mai együttes ülésén titkos szavazással dönt arról, hogy távozike tisztségéből Emil Boc kormánya, vagy sem. Elméletileg nem kétséges a kormány bukása, többen azonban kételkednek a P NL – RMDSZ – PSD összefogás hatékonyságában. A PDL bejelentette: jelen lesz a szavazáson. Nem bizonyultak igaznak azok a híresztelések, melyek szerint a Bockormány még a bizalmatlansági indítványról szóló szavazás előtt távozik, ha az Alkotmánybíróság nem h oz kedvező döntést. Mircea Toader, a PDL képviselőházi frakciójának vezetője tegnap bejelentette: pártja tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság álláspontját, és jelen lesz a mai szavazáson. Arra a kérdésre, milyen eredményre számít, Toader titokzatosan c sak annyit mondott: majd meglátják! Ha a kormány valóban megbukik, az államfőnek azt a politikai szövetséget kellene felkérnie kormányalakításra, amely többséggel rendelkezik a parlamentben – természetesen, amennyiben lesz ilyen. Ha kétszeri próbálkozás u tán sem sikerül egy új kormánycsapatnak megnyernie a parlament bizalmát, az államfő feloszlathatja a törvényhozást és kiírják az előrehozott választásokat. Erre azonban most nem kerülhet sor, mivel az államfő mandátumának utolsó hat hónapjában nem élhet ez zel a lehetőséggel. Ebben az esetben a Bockabinet ügyvezető kormányként működik majd az elnökválasztásokig. A bizalmi szavazás kimenetelét nehéz megjósolni. A hivatalos nyilatkozatok szerint a PSD és a PNL is a kormány megbuktatását támogatja. Mind a szo ciáldemokrata Mircea Geoană, mind pedig a liberális Crin Antonescu kijelentette: megvonják a támogatást azoktól a parlamenti képviselőktől, akikről kiderül, hogy nem a párt utasításai szerint cselekedtek. Megfigyelők szerint azonban mindkét párt táborában akadhatnak olyan törvényhozók, akik pártjuk állásfoglalásával ellentétesen szavaznak majd. Bizonyos értesülések szerint a PDL több ellenzéki képviselőt is megkörnyékezett, ezeket vagy zsarolással, vagy lefizetéssel próbálták rávenni az „átszavazásra”. A bizonytalanságot növeli, hogy az RMDSZ sem tűnik annyira eltökéltnek a kormány megbuktatását illetően. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke hétfőn kijelentette: nem tudja megmondani előre, miként szavaznak a szövetség törvényhozói, ezt majd az RMDSZ ké pviselőházi és szenátusi frakciója dönti el. A politikus hangsúlyozta, hogy Romániának politikai stabilitásra van szüksége. Sajtóértesülések szerint vasárnap Emil Boc, Vasile Blaga és Adriean Videanu PDLs politikusok tárgyaltak Markó Béla, Kelemen Hunor és Borbély László RMDSZvezetőkkel. A megbeszélés után Borbély kijelentette: az RMDSZ azt szeretné, hogy ha a bizalmatlansági indítványt a parlament megszavazza, a Boc vezette kisebbségi kabinet maradjon meg ügyvezető kormánynak a november végi államfővál asztásokig. Hozzátette: a szövetség ezt a politikai stabilitás biztosítása véget tartja fontosnak, hiszen a választások után amúgy is új kormány alakul majd. Máté András Levente lapunknak elmondta: az RMDSZ képviselőházi frakciója egyértelműen a bizalmatl ansági indítvány megszavazása mellett foglal állást, hiszen a szövetség volt az egyik kezdeményező. A PNL azonban a PSDvel együtt az RMDSZ nélkül is elegendő mandátummal rendelkezik a kormány megbuktatásához, így alapvetően e két párt álláspontjától függ a kormány sorsa. A bizalmatlansági indítvány elfogadásához 236 pro szavazat szükséges. Az RMDSZnek, PNLnek és PSDnek összesen 281 szavazata van. A másik oldalon a PDL 170 parlamenti képviselővel rendelkezik, és joggal számít a nemzeti kisebbségek képv iselőinek 18 voksára. Ha a kormány meg is bukik, a kabinet még 15 napig hivatalban marad, ez idő alatt pedig megpróbál majd parlamenti többséget létrehozni mindenekelőtt az RMDSZszel, továbbá a nemzeti kisebbségek,
