Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.18 . 23 elutasítására h ivatkozva tekintette nagykoalíciós részvétele feltételének, hogy az RMDSZ ne vegyen részt a kormányzásban. Amint akkor megállapítottuk, a nagy pártoknak a házasságkötéskor is a válás lebegett a szemük előtt. Csak arra nem gondoltunk, hogy ilyen rövid les z a házasságuk. E sorok írásakor ugyanis az tűnik valószínűbbnek, hogy szakad a román kormánykoalíció, és politikai instabilitás uralkodik el az országon. Olyan politikai csetepaté, melynek csillapításában az államfő sem játszhat szerepet. Traian Băsesc u csak akkor válhatna hiteles közvetítővé, ha előzőleg bejelentené, nem indul a közelgő elnökválasztáson. Azt viszont a kívülálló is láthatja, a koalíció szakadása ismét felértékeli az RMDSZ szerepét. Markó Béla álláspontja hirtelen megint fontos lett a hí rtelevízióknak. Az RMDSZszel és a kisebbségi képviselőkkel társulva ugyanis bármelyik nagy párt közel kerülhet a parlamenti többséghez. A nagyok mostani csábítása alapvetően más helyzetben találja Markó Béláékat, mint a korábbiak. A szövetség ugyanis id őközben újraházasodott, és éppen a magyar összefogás üzenetével sikerült visszaszereznie a választói bizalmát. A Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pedig többször is kijelentette, a magyar öszszefogás alapfeltételeit az RMDSZ ellenzékbe szo rulása teremtette meg. Ha a szövetségnek ismét bukaresti kérője akad, könnyen meglehet, búcsút int a magyar összefogásnak. Ez önmagában nem volna még tragédia, ha megőrizné a célokat, amelyek az összefogás idején váltak hangsúlyossá. A kormányban vagy ko rmányközelben eltöltött eddigi 12 év azonban azt bizonyította, a bukaresti csábító az elcsábított céljait is sikerrel írta át. Szerző(k): Gazda Árpád vissza Beszélgetés Diósi Lászlóval, az OTP vezérigazgatójával Krónika 2 009. október 01. Az OTP Románia nemhogy túléli a válságot, hanem ezekben a mindenki számára nehéz időkben terjeszkedést terveznek. A siker titkáról Diósi László, az OTP romániai elnökvezérigazgatója nyilatkozott a Krónikának adott interjújában. Diósi arr a is kitért, hogyan próbálnak segíteni a válság miatt bajba jutott ügyfeleiken, illetve mit tehetne a kormány a kis- és közepes vállalkozások érdekében. A válság ellenére nyereséges az OTP Bank Románia, sőt további terjeszkedést terveznek. Ön szerint mi a válságkezelés, a túlélés receptje? – Kettős jubileumot ünnepelünk idén: az OTPcsoport hatvanéves és ötéves az OTP Románia. A vállalkozók egy része sajnos nem fogja túlélni a válságot, jelentős része viszont megerősödve kerül ki a válságból. Túlélik, ak ik konzervatívok voltak, betartották a szakma szabályait, hosszú távra terveztek, és nem próbálták csak a pillanatnyi lehetőségeket kihasználni. Komoly gondjaik vannak azonban azoknak, akik egyféle üzletágba csaptak bele, ami akkor éppen divatos volt, péld ául csak luxuscikket árusítottak, csak autó- vagy ingatlanértékesítésből akartak megélni. Még roszszabb, ha ezt nem saját pénzből, hanem hitelből tették. Akik a vállalkozásaikat több lábon tartották, autókereskedés mellett autószervizt is működtettek, az építkezés mellett kereskedelemmel is foglalkoztak, általában konzervatív módon adósodtak el, hiába esett mindenkinek a piaca 3040 százalékot, erősebbek maradnak. Az OTP Bank esetében is pontosan ez történt: 2008ban, amikor mások még százszámra nyitottak bankfiókokat, mi már csak egyet nyitottunk. Már láttuk a válság jeleit, és nem akartuk a költségbázisunkat túlterhelni. A kockázatosabb hitelek nyújtásával már 2007 végén leálltunk, a politikánkban a telek, a projekt- és magánszemély- hitelezésnél is szi gorúan betartottuk a bankszakmában jól bevált kockázatkezelési szabályokat. Nem fedezetre, hanem jövedelemre adtunk hitelt, ügyeltünk arra, hogy földhitelt nem 100, hanem csak 50 százalékig adtunk. Amikor a földek ára visszaesett, mindenki megértette, miér t volt ez fontos. Aki megfeledkezik a szakma szabályairól, bajba kerül. A kockázatkezelés arról szól, hogy a várható bevételeket és a várható kockázatokat össze kell párosítani.
