Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.18 . 18 - A tagállamok féléves, rotáló elnöksége helyett három ország 18 hónapon át együtt gyakorol csoportos elnökséget. Az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács élére pedig két és fél évre (egyszer újraválasztható) elnököt választanak. Döntéshozatali jogköre nem lesz, feladata a csúcsok előkészítése, elnöklése és az EU képviselete. - A tanácsban megszűnik az egyes országokhoz rendelt szavazatszám, illetve ezzel együtt a minősített többségi rendszer. Ehelyett a kettős többség elve alapján egy javaslatot akkor fogadnak el, ha egyetért vele a tagállamok 55 százaléka, amely a népesség legalább 65 százalékát képviseli. Lengyel nyomásra a rendszer 2014től, egy hároméves átmeneti időszak után lép hatályba. - Az előtérbe kerülő többségi döntések alól kibúvót az úgynevezett ioanninai formula jelent. Ez alapján a lakosságszám és a tagállami létszám legalább 55 százalékával ( 2017ig 75 százalékával) rendelkező országcsoport kezdeményezheti egy szavazás elhalasztását. - Az Európai Parlamentnek 751 tagja lesz, olasz kérésre ugyanis a 750 fős plénum létszámától elkülönül az elnök (a plusz fő az olaszokat illeti). Ha a jelenlegi c iklusban hatályba lép a szerződés, a ciklus végéig 754 lesz a létszám, nem hívják vissza ugyanis a három képviselőt, akikkel a német delegáció létszáma csökken. - Legalább egymillió uniós polgár törvényalkotást kezdeményezhet az Európai Bizottság felé, ter mészetesen a brüsszeli testület hatáskörén belüli témákban. - Egyfajta külügyminiszterként létrehozzák az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének posztját. Az egyben az Európai Bizottság alelnöki tisztségét is betöltő politikus elnököl a külügyminis zteri tanácsülésen, és diplomáciai testület segíti a munkáját. London követelésére korlátozták a szerepét: nem érintheti a tagállamok külpolitikai hatásköreit. - Ha a nemzeti parlamentek többsége vitat egy uniós tervezetet, az Európai Bizottságnak meg kell azt vizsgálnia. Ha pedig a tagállamok legalább 55 százaléka vagy az Európai Parlament tagjainak többsége úgy látja, a jogszabályi javaslat nincs összhangban a szubszidiaritás elvével, a javaslatot ejtik. - Mintegy ötven területen szűnik meg a tagállamok vétójoga, bel- és igazságügyi kérdésekben ugyanakkor lehetővé teszik a távolmaradást. Ha azonban a britek és az írek számára lehetővé tett kívül maradás veszélyeztetné a schengeni együttműködést, minősített többséggel felkérhetik őket a kilépésre. - Az Európai Unió mostantól jogi személyiséggel bír, egy nyilatkozat azonban kiköti, hogy a szerződésekben meghatározott hatáskörét átlépve nem rendelkezhet. Visszakoztak A lisszaboni szerződés jókora visszalé pés soha hatályba nem lépett elődje, az alkotmányos szerződéshez képest. Először is kikerült belőle minden, amitől európai szuperállamként lehetne tekinteni az Európai Unióra. Vagyis nincs benne a zászló, a himnusz és a mottó sem. Még nem is döntöttek az E U „külügyminiszterének” személyéről, máris „kül- és biztonságpolitikai főképviselővé” változott a címe. És a rendeleteket, irányelveket, határozatokat továbbra is így nevezik, nem változott a nevük törvényre és kerettörvényre. Az alapvető jogok chartája se m kerül a szerződésbe, ugyanakkor a dokumentum rendelkezése alapján jogilag kötelező érvényű marad – kivéve NagyBritanniát és Lengyelországot. A lisszaboni szerződéshez vezető út 1951. április 18. Jean Monnet francia politikus, az ESZAK atyja. Francia ország, az NSZK, Olaszország és a Benelux államok aláírják az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK) létrehozó párizsi szerződést. 1957. március 25. PaulHenri Spaak belga politikus, az ESZAK elnöke . Az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai A tomenergiaközösséget (Euratom) létrehozó római szerződés aláírása. 1965. április 8. Brüsszelben aláírják a három közösséget egyesítő szerződést. Ennek nyomán egységessé vált a bizottság, a tanács, a közgyűlés (a későbbi parlament) és a bíróság. 1986. fe bruár Luxembourgban és Hágában aláírják az Egységes európai okmányt, amely lehetővé teszi a belső piac megteremtéséhez szükséges módosításokat. 1992. február 7. Jacques Delors bizottsági elnök, a szerződés atyja. A maastrichti szerződés aláírása. A „három pillér” (az EK mellett államközi kül- és biztonságpolitika és a bel- és igazságügyi együttműködés) által nagyobb politikai szerepet kap az 1993as hatálybalépéstől kezdve Európai Uniónak nevezett szervezet.
