Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-05
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.05 . 8 Wallström, a Bizottság alelnöke, hangsúlyozták, hogy a fejlemény „nagy siker Írországnak, nagy siker Európának”, különös tekintettel arra, hogy e második referendumon a tav alyinál nagyobb részvételi arány mellett kapott lényegesen nagyobb (67,1 százalékos) támogatást a szerződés, mint amekkora tavaly az elutasítás volt (53,4 százalék). Ezzel elmondható, hogy a szerződést, miután az Európai Uniós valamennyi kormánya aláírta, mostanra minden tagállam parlamentje, vagy – ahol ilyenkor ez a megfelelő eljárás – népszavazása elfogadta – mutatott rá egyúttal. Barroso szavaiból ugyanakkor kitűnt, hogy az eredmény birtokában immár elsősorban a szerződés útjába álló további akadály – m indenekelőtt a cseh ratifikáció véglegesítésének elhúzódása – köti le figyelmét. Kérdésekre válaszolva részletesen szólt arról, hogy az elmúlt napokban egyaránt beszélt a kormányzó és a legnagyobb ellenzéki cseh pártok vezetőivel, és mindketten arról bizto sították, hogy a szerződés mielőbbi hatályba helyezését támogatják. A brüsszeli testület vezetője ugyanakkor sietett hangsúlyozni, hogy Brüsszelben „természetesen tiszteletben tartják az alkotmányos eljárását” – utalással arra, hogy a cseh szenátus néhány tagjának megkeresésére a cseh alkotmánybíróságnak még véleményeznie kell a szerződés összeegyeztethetőségét a cseh alkotmánnyal. Barroso azonban meggyőződésének adott hangot, hogy a prágai testület véleménye végül nagy valószínűséggel pozitív lesz, lévén, hogy egy korábbi megkeresésre egyszer már megvizsgálták a véglegesítésére váró szerződést, és akkor nem találtak kifogásolni valót. A Bizottság elnöke egyúttal arról is beszámolt, hogy szerdán Brüsszelben találkozik majd a soros elnökséget ellátó Fredrik R einfeldt svéd miniszterelnökkel és Jan Fischerrel, a cseh kormány fejével, azt tisztázandó, milyen lehetségeskívánatos sorrendben célszerű a következő lépéseket megtenni. A BarrosoReinfeldtFischer trio délután az Európai Parlament brüsszeli „miniplenár isát” is felkeresi majd, ahol beszámolnak az EUképviselőtestületnek a helyzet állásáról. „Azt szeretnénk, hogy egyértelmű legyen: valamennyi európai uniós intézmény, az EUtanács, az Európai Bizottság és közvetlenül választott Európai Parlament egyaránt a szerződés mielőbbi életbelépését szeretné” – szögezte le ennek kapcsán a Bizottság elnöke. Arra a kérdésre, vajon a fő akadálynak tekintett Václav Klaus cseh államfővel is beszélte, Barroso kitérően azzal válaszolt, hogy „még korábban”, Havaroszkban és S zöulban, midőn az előző félévi cseh elnökség alatt az EUküldöttség tagjaiként ottani találkozókon vettek részt. Amiből közvetve az is kiderült, hogy a közelmúltban a két politikus között nem zajlott párbeszéd. Barros mindenesetre úgy fogalmazott, hogy Kla us kivárása számára ugyanúgy nem meglepetés, miként az sem, hogy újabb beadvány érkezett a cseh alkotmánybírósághoz. Összességében azonban úgy vélte, hogy a szükséges eljárások lezárultával a cseh elnök végül mégiscsak alá fogja írni a ratifikációs törvény t. „Szeretnék emlékeztetni, hogy Klaust a cseh parlament választotta, az a parlament, amelyik a szerződést már ratifikálta, s amelynek meghatározó pártjai ma is a szerződés mellett állnak” – emlékeztetet ennek kapcsán a Bizottság elnöke. Mi lesz az új Bizo ttsággal? Barroso ugyanakkor azt is elismerte, hogy a további teendők szempontjából kulcsfontosságú az időtényező, aminek bizonytalansága egyelőre sok mást is lebegtet. Továbbra is érvényes, hogy a ratifikáció teljes körűvé válásáig az egyetlen érvényes sz erződés a „nizzai”, és még mindig nem világos, vajon az új Európai Bizottságot – amelynek hivatalosan november 1jén kellene hivatalba lépnie – a leendő lisszaboni, vagy a még ma érvényes nizzai szerződés alapján nevezzéke ki. (A dolog azért lényeges, mer t a „nizzai” alapján nem minden tagország állíthat majd biztost – ám az mindmáig nem tisztázott, hogy milyen alapon, mely országok maradjanak ki első körben.) Mindez meg azért fogós kérdés, mert – miként arra Barroso ezúttal is felhívta figyelmet – az álla m- és kormányfők júniusi csúcstalálkozója úgy fogalmazott, hogy az új Bizottságot csakis „egyértelmű jogi alapon” szabad életre hívni. Azaz, annak „vélelmezése”, hogy a Lisszaboni Szerződés most már „minden bizonnyal” hatályba fog lépni, még nem elegendő. Egyértelmű jogi helyzet kell. „Az már ma nyilvánvaló, hogy még a legoptimálisabb forgatókönyv esetében is, október végéig lehetetlen lesz lebonyolítani a váltást a most hivatalban lévő „régi”, és a leendő új testület között” – jegyezte meg az időtényezőről szólva Barroso. Azaz, valamennyi ráhagyást kell majd hagyni, amikor még a régi bizottság működik tovább, immár csökkentett hatáskörű „ügyvezető” jelleggel. De, hogy ez az állapot meddig tarthat, annak eldöntésére egyedül az állam- és kormányfők testülete hivatott – tette hozzá, az Európai Tanácsra hárítva annak mérlegelését, meddig készek az EU első számú vezetői várni a helyzet tisztázódására. Peter Ludlow veterán brüsszeli EUszakértő – sok más brüsszeli kollégájához hasonlóan – úgy véli, hogy az új Bizo ttságnak legkésőbb az év végéig mindenképpen munkába kell állítani, azaz minden mást ehhez képest kell visszaszámolni. Márpedig ez egyebek között azt jelenti, hogy legkésőbb november közepétőlvégétől már csak a véglegesnek szánt biztosok EPmeghallgatása maradhat hátra. Értelemszerűen már ezt megelőzően tisztázódnia kell annak is, vane mód a Lisszaboni Szerződés szerint eljárni, avagy a folyamatot kénytelenek lesznek mégiscsak „Nizza” alapján megkezdeni – mert ha az utóbbi, akkor előbb azt is el kell tudn i dönteni, mely ország jelölhet
