Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-31
MeH Nemzetpolitik ai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.31 . 30 publicisztikagyűjteménye kapcsán. A résztvevők többsége azonban nem ismerte a kötet tartalmát, így inkább különböző közéleti témákról alkotott véleményéről kérdezgették Manolăchescut. A magyarul jól beszélő szerző egyébként csak magyar nyelvű köteteket hozott magával Kézdivásárhelyre, amiért később elnézést is kért a román rész tvevőktől, akiknek megígérte, utólag elküldi nekik a román verziót is. Senkit nem zavart egyébként, hogy a beszélgetés magyarul zajlott; Manolăchescu akkor váltott át románra, amikor a találkozó végére megérkezett George Scripcaru, Brassó polgármestere Rác z Károly kézdivásárhelyi polgármester társaságában. Hogy mi volt a téma? Nyelvhasználat, autonómia, a székelyföldi etnikumok viszonya, decentralizáció, mindez rokonszenvesen nyílt, együttgondolkodásra késztető tálalásban. Ha valaki ezt a nyíltságot – a székelyföldi románság esetében az elzárkózó viszonyulást általánosnak elkönyvelve – meglepőnek tartotta, most meggyőződhetett arról, hogy a kisebbségben élő többségiekről a médiában megjelenő kép torzít. Mint ahogy hamisak azok a székelyföldi mítoszok is, amelyeket a román többség, bár életében húsvér magyart még nem látott, elhisz: hogy itt a boltban, ha románul szólalsz meg, egy kenyeret sem tudsz megvenni; hogy az itt élő románokat üldözik és diszkriminálják; hogy azok, akik autonómiát akarnak, vo ltaképpen el akarnak szakadni az országtól. A célom a könyvvel a normalitás propagálása volt – mondta Manolăchescu. Azok számára, akik multikulturális és toleráns közegben élnek, több nyelvet ismerve, több csoporthoz tartozva szocializálódtak, azok számá ra a kötet tulajdonképpen evidenciákat tartalmaz. Manolăchescu pragmatikus szempontból közelített az autonómiakérdéshez. Szerinte tulajdonképpen abban a pillanatban, a kilencvenes évek elején, amikor megjelent az első kétnyelvű tábla, megszületett az aut onómia; tartalma az évek múltával bővült, és jelen pillanatban is a miénk „bizonyos mennyiségben”. Az autonómia tulajdonképpen egy út, egy folyamat, nem egy ideaszerű, „abszolút” cél, amit, ha majd elértünk, hátradőlhetünk. Tulajdonképpen Băsescu decentra lizációs programja „megoldja” az autonómiakövetelések 90 százalékát – vélte. Hogy miért nem akarja senki elfogadni, hogy az autonómia létezik? Az az érdekes ebben a történetben, hogy a magyarok és a románok egyaránt tagadják, hogy meglenne. A románok már a kifejezés hallatán zsigerből tiltakoznak, a magyarok vezetői meg nem tudnának többé ezzel a jelszóval mozgósítani. Ezért a kialakult helyzetért elsősorban a magyar politikusok a felelősek, akik soha nem magyarázták el közérthetően, hogy mit is értene k ők autonómia alatt – vélte Manolăchescu. A románokat kell elsősorban az autonómia fontosságáról meggyőzni, és ezen a vonalon még sok hiányosság van. A román nacionalisták pedig ezt meglovagolják, és támadják azokat a decentralizációpárti román politiku sokat, akik az autonómia szót a szájukra merik venni. Emiatt már mindenki inkább decentralizációról beszél – tette hozzá.
