Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-21
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.2 . 24 Szombaton igen éles vita alakult ki az írott sajtó helyzetéről. Ambrus Attila, a MÚRE elnöke, a megjelenésének 160. évfordulóját ünneplő Brassói Lapok főszerkesztője átfogó képet alkotott a romániai magyar sajtó helyzetétől a rendszerváltástól napjainkig. Az írott sajtó a posztkommunista KözépKelet- Európában olyan gyors átalakuláson kellett átmenjen, amely a szabad sajtót elfogadó nyugat i világban több évszázad alatt történt. Így „menet közben" kellett kialakítani azt a gazdasági, oktatási hátteret, amely biztosíthatja a szabad sajtó hiteles működését egy versenyképes piacon. S míg a válságot megelőzően a romániai magyar újságoknak sikerü lt kivívniuk a maguk szeletét az ország sajtópalettáján, kiki a maga ideológiai meggyőződése szerint kialakíthatta a számszerűleg jól behatárolható olvasótáborát, addig ma már nagyobb gondot jelent a fennmaradásban, a megmaradásban a reklámbevételek csökk enése. A különböző politikai táborok elitjének befolyásolása, és nem utolsósorban a bulvárosodás, amely értékválsághoz vezet. A magyarországi helyzetképet vázolták fel az anyaországi kollégák, Tripolszky László, M. Lengyel László, a sajtószakszervezet képv iselői, akik elsősorban a munkáltatókkal szemben alakítottak ki hatékony védőhálót a szakmában dolgozóknak ahhoz, hogy a gazdasági kiszolgáltatottság miatt ne csorbuljon a sajtószabadság. A beszélgetésekből az is kitűnt, hogy bár a romániai, s ezen belül a magyar sajtó a sajtószabadság terén világszinten jóval a középmezőny alatt van, más posztkommunista országokban, mint a Vajdaság vagy a Muravidék sem rózsás a helyzet – s ez különösen romlik ott, ahol behatárolt, illetve természetes okok miatt igen csökke n az olvasók, a sajtót eltartók tábora. A kisebbségi sajtó fontos szerepéről, az anyanyelvápolásról beszélt Kuti Márta szerkesztő, aki hangsúlyozta, egyre több idegen szó lepi el a mindennapi sajtót mind az éter hullámain, mind a képernyőkön és a papíron . Az újságírók kötelessége odafigyelni, megőrizni nyelvünk szépségét a helyes beszédben vagy írással, mivel sok esetben az olvasóknak ez az egyetlen hiteles forrásuk, ahol az anyanyelvvel kerülnek közvetlen kapcsolatba. Szabó Zsolt, a Babes – Bolyai Tudomá nyegyetem docense az újságíróképzés helyzetét vázolta fel. Elmondta, hosszú utat kellett bejárni, ameddig a romániai oktatási rendszerben elismert szakot indíthattak. S jó eredményként említette, hogy sok végzős diáknak sikerült megállnia a helyét a szakmá ban, bár sokan még mindig úgy választják ezt a szakot, hogy nem igazán tudják, mivel is jár a sajtómunka. A találkozó megható mozzanata volt a MÚRE volt munkatársának, Adamovits Sándornak a Szellemi helyszínelés Nagyenyedtől Marosvécsig című könyvének bem utatója. A kötetről, szerzőjéről Bögözi Attila szerkesztő beszélt, majd kollégái emlékeztek az íróra, aki már nem lehetett jelen az eseményen. A MÚRE, mint minden évben, az idén is nívódíjat adományozott munkájuk elismeréséül azoknak a kollégáknak, akik bizonyítottak a szakmában. A gyergyószárhegyi kastély Lovagtermében jelen levő dr. Szabó Béla, Magyarország csíkszeredai konzulátusának főkonzulja, dr. Balázs Ádám, a Magyar Köztársaság nagykövetségének sajtóattaséja, Borboly Csaba, a Hargita megyei önkorm ányzat elnöke, valamint Kelemen Hunor képviselő, volt újságíró megosztotta gondolatait a jelen levő újságírókkal. Ambrus Attila MÚREelnök és Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök adta át a díjakat. Az írott sajtó kategóriában Szabó Zsoltnak, a Művelődés fős zerkesztőjének nemcsak több évtizedes sajtó- és szerkesztői munkája elismeréseként, hanem azért az oktatói tevékenységért, amelyet a BabesBolyai Egyetem újságírói karán végez, kapott nívódíjat. A díjazott, jelképes stafétabotként, a Művelődés folyóirat könyvajándékát adta át Antal Ildikónak, a Hargita Népe szerkesztőjének. Az audiovizuális kategóriában a Román Televízió magyar adásának szerkesztő- műsorvezetője, Mosoni Emőke vehette át a díjat, amint az őt méltató szövegből is elhangzott: fiatalon hitel es televíziós személyiség, így a televízió valóságos arculatává vált. A gyergyószárhegyi kulturális központ érdemoklevelét az anyanyelvi kultúra megőrzése terén végzett munkájáért a Kolozsvári Rádió munkatársának, Orbán Katalinnak adományozták. A díjazott betegség miatt nem volt jelen. Az idén méltó kezekbe került az Oltyán László családja által alapított díj, mely az egykori marosvásárhelyi újságíró nevét viseli. Az emlékplakettet Csibi Márta oknyomozó írásaiért kapta. Népújság vissza
