Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtó fókusz 200 9 . 09.10 . 18 tehát kizárólag államnyelven szólhat, amennyiben szolgálati érintkezésről van szó. Az Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája sem rendelkezik a fegyveres erők és testületek belső érintkezésében használatos nyelvéről. 7. § – Bír ósági, közigazgatási eljárások A bírósági eljárás, közigazgatási eljárás, illetve a bűnüldöző szervek előtti eljárás során használatos nyelveket szabályozó paragrafus szerint „a nemzeti kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó személyek jogai vagy a z államnyelvet nem ismerő személyeknek a külön jogszabályból eredő jogai érintetlenül maradnak.” 8. § – A nyilvános érintkezés további kiválasztott területei Ez a paragrafus „a nyilvános érintkezés egyéb területein” szabályozza az államnyelv használatát. Bár a „nyilvános érintkezés” törvényes definícióját a szlovák jogrend nem tartalmazza, a törvény eligazít bennünket, mely területekről van szó. Az első bekezdés a fogyasztóvédelmi előírásoknak megfelelően teszi kötelezővé az államnyelv használatát a hazai vagy behozott termékekről szóló információk feltüntetésekor. A második bekezdés bővíti a kisebbségek jogait azáltal, hogy lehetővé teszi a munkajogi vagy hasonló viszonyban az írásos jogi ügyletek kisebbségi nyelven való megfogalmazását. Kedvező a kiseb bségekre nézve a következő bekezdés is, amely a pénzügyi és műszaki dokumentáció, társulások, egyesületek, politikai pártok, politikai mozgalmak és gazdasági társaságok alapszabályainak nyelvérő értekezik. Ezek kisebbségi nyelven is elkészíthetőek. A köve tkező bekezdés az egészségügyi intézmények és szociális szolgáltató intézmények kommunikációjának nyelvét szabályozza. A jogszabály szerint a kommunikáció nyelve ezekben az intézményekben rendszerint a szlovák, de nem zárja ki egyéb nyelvek használatát sem . A nemzeti kisebbségekhez tartozók használhatják anyanyelvüket azokon a területeken ahol az adott nemzeti kisebbség aránya legalább 20%os. Ez a rendelkezés mindazonáltal zavaros és felesleges, félreértésekre adhat okot. A nemzeti kisebbségekkel szembeni tolerancia és a diszkriminációellenes fellépés, összhangban az Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájával, megkövetelné, hogy a betegek számára az egész ország területén be biztosíttasson az anyanyelvi kommunikáció lehetősége. A törvény ezzel szemben csak annyit mond ki, „a személyzet tagjai nem kötelesek ismerni a nemzeti kisebbség nyelvét”. Ennek a területnek az arányos szabályozását a kisebbségi nyelvtörvény módosításával lehetne elérni. A paragrafus következő bekezdése sajnos nagyban gyengíti a kisebbségi nyelvek jelentőségét azzal, hogy kimondja, a hivatalos szervek előtti eljárások során a kötelmi jogviszonyokat rendező szerződésekről csak az államnyelvi szövegváltozat elismert”. Megjegyzendő, hogy ez a rendelkezés az államnyelvtörvény 2009es módosítását megelőzően is érvényes volt. Az utolsó, hatodik bekezdés előírja, hogy „a nyilvánosság tájékoztatására szánt összes feliratot, reklámot és közleményt, főként az elárus ító helyeken, sportlétesítményekben, vendéglátóipari egységekben, utcákon, utak mellett és felett, repülőtereken, autóbuszállomásokon és vasútállomásokon, tömegközlekedési járműveken, államnyelven tüntetik fel”. A jogszabály azonban engedélyezi a más nyel vű szöveg feltüntetését is, az államnyelvi változat után, azonos vagy kisebb betűvel. A „nyilvánosság tájékoztatására szánt” formula nem zárja ki, hogy itt jogi személyek vagy természetes személyek szabad megnyilvánulási jogának korlátozásáról van szó, ami ről ugyanazt lehet elmondani, mint amit az emlékművekkel kapcsolatban megállapítottunk. 9. § – Felügyelet A jogszabály e része különösen fontos amiatt, hogy meghatározza, mely paragrafusokra vonatkozik a minisztériumi felügyelet. Fontos, hogy kivételt ké pez az egészségügyi intézményekben és szociális szolgáltató intézményekben zajló kommunikációt szabályozó rendelkezés, melynek feleslegessége ezáltal csak fokozódik. 9a § – Bírságok
