Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-07
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.07 . 20 A szólás- és véleményszabadság, az egyesülési szabadság jegyében rövidebbhosszabb időtartamra létrejöhet nek más csoportok is, ezek bármilyen társadalmi kérdésben kifejtett véleményüket, de mindezt csupán a politikai játszótéren elismert szereplők támogatásával lehet érvényesíteni, vagy egyáltalán legalább megkísérelni néhány elgondolásuk valóra váltását. A pártok, a parlamenti képviselők vagy más, különböző szintű döntéshozók befolyásolását az államgépezetben a demokratikus törvény- vagy határozathozatalban nem szereplő kisebb csoportok által lobbyzmus névvel illetik, egyegy lobbycsoport tehát bármikor meg próbálhat befolyásolni, de célcsoportjával, célszemélyével soha nem egyenértékű. A hétvégi székelyföldi nagygyűlésekkel kapcsolatosan minderre föltétlenül érdemes emlékeztetni, mivel a média – írott sajtó, audiovizuális vagy online – még manipulációs szá ndék nélkül is, a maga természeténél fogva, hajlamos a társadalmi szereplőket összemosni, a jellegzetességeket és az arányokat szem elől téveszteni és nemegyszer egyenlőségjelet tenni olyan személyek és csoportos szereplők közé, akik vagy amelyek teljesen más társadalmi háttérrel rendelkeznek. A fenti megközelítésben talán egyértelművé válik: a romániai magyar társadalmat a törvények szabályozta politikai síkon az RMDSZ képviseli, bejegyzett alakulatként, tagjainak, választóinak és helyi megválasztottjain ak arányában őt követi az MPP. A civil szervezetként be sem jegyzett Székely Nemzeti Tanács a társadalmi életben csupán olyan lobbycsoportként képzelhető el, amely a politikai élet szereplőire a legkülönbözőbb módon próbál hatni olykor elfogadható, máskor azonban gyermeteg, megmosolyogtató érvekkel. Mindezt tisztán kell látni ahhoz, hogy a médiában megjelenő szövegek, interjúrészletek, kommentárok kavargásában kellőképpen lehessen érzékelni: amennyiben az RMDSZ a helyhatósági eszközökön túl a maga parlame ntijogi lehetőségeivel képes továbbvinni a Csíkszeredában elfogadott dokumentumok néhány gondolatát, akkor annak az önálló székelyföldi társadalomépítés terén meglehetnek a maga eredményei. A Székelyudvarhelyen elfogadott határozatoknak a legjobb esetbe n hangulati meg hivatkozási értéke van, hiszen az SZNTeljárásoknak megfelelően, ezeket fogják majd hosszú hónapokon át ismételgetni. A székelyföldi élet azonban nem a nagyotmondásokra, hanem az egymásba láncolodó, hétköznapi cselekvések megtartó sorozatár a épült és épül. Érdemes volt legalább fél füllel elkapni a rendezvények után hazatelefonáló polgármesterek szófoszlányait: nem arról beszéltek, hogy X. vagy Y. mit mondott, hanem azt kérdezték: megjött a beígért traktor, autó vagy a kavics? Azaz – munka nélkül a szavak szavak maradnak. vissza Etnikai válsággal és szeparatizmussal riogatnak a román politikusok a nagygyűlések kapcsán Krónika 2009. szeptember 07. Heves magyarellenes reakciót váltott ki a bukaresti parlamen ti pártok részéről a két székelyföldi nagygyűlésen megfogalmazott autonómiaigény. A román politikusok többsége érdekes módon leginkább az SZNT és az MPP által Székelyudvarhelyen rendezett találkozón elhangzottakat bírálta (különösen a régió ott elfogadott himnusza, címere és lobogója ellen emelve szót), és kevésbé „lázadozott” az RMDSZ és az EMNT csíkszeredai nagygyűlése ellen, holott azon ugyancsak a területi önrendelkezés mellett foglaltak állást. A magyarellenes indulatok legfőbb gerjesztőjének ezúttal is Corneliu Vadim Tudor, a szélsőségesen nacionalista NagyRománia Párt elnöke bizonyult, aki azzal fenyegetőzött, hogy Magyarország bukaresti