Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-05
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.05 . 42 A gálaesten Bóka István köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy Balatonfüred gazdag hagyom ányaiban illeszkedik a faültetés, amióta Rabindranath Tagore indiai költő 1926ban fát ültetett a tóparti ligetben. Hozzátette: Salvatora Quasimodo, a Nobeldíjas olasz költő 1961ben ültetett fát Füreden, 17 évvel ezelőtt pedig létrejött - Franco Cajani, olasz költő, művészettörténész kezdeményezésére - a Salvatore Quasimodo Költőverseny, amelyre idén már 198an küldtek be összesen 396 verset. Sőt, már nemzetközivé bővült a rendezvény, ugyanis idén Norvégiából, Írországból, Romániából, Szerbiából, Szlováki ából és Ukrajnából is küldtek verseket - mondta a polgármester. Battista Campagnola, Olaszország budapesti nagykövetének üdvözlő levelét Salvatore Ettore, a budapesti Olasz Kulturintézet igazgatója olvasta fel. A nagykövet a levelében azt hangsúlyozta, h ogy a líra, a verselés kiemelkedő balatonfüredi versenye és a költők találkozója is - melyet hazája nagy költőjéről, Salvatora Quasimodoról neveztek el - azt bizonyítja, hogy országaink kapcsolatai kitűnőek, s további nagy lehetőségek rejlenek a kulturális kapcsolatainkban. Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy az olasz és magyar költők hagyományos füredi találkozása a kultúrák lehetséges és szükséges testvériségét is kifejezi. Mint mondta: a Dunántúl (Pannónia) a római birodalom számos tárgyi emlékét őrizte meg, a későbbi olasz kultúra pedig "beláthatatlan mértékű szellemi inspirációt" jelentett a magyarság számára. A díjnyertes verseket a gálaesten Alessandro Quasimodo színművész, a Nobeldíjas olasz költő fia é s Lukács Sándor, Kossuthdíjas színművész tolmácsolta olasz, illetőleg magyar nyelven. vissza Szarka László a magyar – szlovák konfliktusról: Most már egész Európa figyel Felvidék.ma • 2009.09.05. Szarka László szerint a határozottságot vegyíteni kell a tárgyalási hajlandósággal, a szlovákiai magyarok iránt mutatott nagyobb megértéssel. Hiszen míg Magyarországon mindenki kemény fellépést vár, a szlovákiai magyarság a válaszlépések kárvallottja lehet. Az EtnikaiNemzeti Kis ebbségkutató Intézet főmunkatársával, a komáromi Selye János Egyetem dékánjával közölt bestélgetést a 168 óra. Még szerencse, hogy Komáromban tanít, hiszen ott a magyarok aránya magas, nem kell megfontolnia, hol szólal meg szeptember elseje óta magyarul. A szlovák kormány a törvény végrehajtásának előkészítésében nagyobb óvatosságot tanúsít, mint a parlamenti vitában. Bár a nyelvtörvény szeptember 1jével érvénybe lép, megszegéséért csak október végétől kezdenek büntetni, mivel nem készültek el a végreha jtási rendeletek. Az alapprobléma az, hogy sem a kisebbségi nyelvtörvény, sem a most módosított államnyelvtörvény nem veszi figyelembe, hogy a DélSzlovákiában élő magyar közösség kétnyelvűvé vált. Erre Szlovákia mintha nem értékként tekintene. A magyarok kétnyelvűségét inkább úgy kezeli, mintha az az asszimiláció előszobája lenne, és az államnyelvtörvény mostani módosításával a nyelvváltást próbálja felgyorsítani. Szlovéniában, ha egy többségi megtanulja a kisebbség nyelvét, azt méltányolják. Szlovákiában azonban az államnyelvtörvény úgy védi a többségieket „az államnyelv szempontjából érthetetlen” magyar nyelvtől, mintha annak ismerete valamilyen államérdeket veszélyeztetne. Hiába biztosítják papíron a kisebbségi nyelvi jogokat, ha nincs előírva, hogy a ma gyar többségű településeken dolgozó szlovák hivatalnoknak, bármilyen alacsony szinten is, de tudnia kell magyarul. Politikai okokból nem írják elő számukra. A nyelv legbelső identitásunkat érinti, ezért reagál mindenki hevesen, ha megpróbálják szabályozn i a használatát. A szlovákok szerint az állam egyik legfontosabb feladata megvédeni a többségi nyelvet és kultúrát. Szlovákiában a nyelvi fóbiák elsősorban azon délszlovákiai területeken élnek, ahol a 430 magyar többségű és 512 húszszázalékos magyar népes ségű község található. Mintha attól félnének, hogy a magyar nyelv túlzottan megerősödik. Ezért a korábbi vérszegény engedményeket próbálják visszaszívni, s a kisebbségek nyelvhasználatát még jobban korlátozni.
