Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.01 . 27 Kérdés azonban, hogy a majdan megszülető jogszabály mennyire lép is életbe valaha? Hogy nem kerüle – a többi olyan „korszakalkotó” projekttel együtt, amelyek egy csapongó és inkompetens, három hónap múlva talán már csak a „rossz emlékű Bockabinet”nek nevezett kormány idején születtek – a történelem szemétkukájába? vissza Szociálisan behálózott megyék ÚMSZ Antal Erika, Kovács Zsolt | 20090901 08:48:04 A stratégia stratégiájának előkészítése folyik jelenleg a három Székelyföldi megyében, ahol működnek ugyan gyermek, idős- valamint sérültséggel élőket gondozó inté zmények, de sok az ellátatlan feladat és a kielégítetlen igény, sokan élnek szociálisan kiszolgáltatott helyzetben. Nemcsak a pénz, hanem az információ- és a szakértelem hiánya is nehezíti a munkát – tudtuk meg a lapunknak nyilatkozó szakemberektől. A meg lévő hiányosságok kiküszöbölésére uniós pályázatot nyújt be Kovászna, Hargita és Maros megye, amelynek célja egy közös szociális stratégia előkészítése. A megyeközi összefogást civil szervezetek kezdeményezték – tudtuk meg a Hargita megyei Wolter és a Lok odi alapítványok képviselőjétől – azért, hogy hatékonyabbá tegyék az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködését. Kevés adomány, sok pályázat Szilágyi Csaba, a Wolter és Lokodi alapítványok szóvivője elmondta, mióta Románia uniós tagállammá vál t, jóval kevesebb a külföldről érkező adomány, pedig a jótékonysági munkát végző civil szervezeteket eddig ezekből tartották fenn. Az állami gondozásból kikerülő fiatalok utógondozásával foglalkozó alapítványokat például eddig Svájcból és Németországból se gítették, de most már nem szívesen küldenek ide, az uniós tagállamba adományokat. „A támogatók elfordultak tőlünk, de az uniós pályázatok gyakorlatilag végtelen lehetőséget biztosítanak, csak tudni kell élni velük. A civil szervezetek hiánypótló munkát vé geznek. Vagy olyan feladatokat látnak el, amelyek teljesítését hézagosan szabályozza a törvény (például az állami gondozásból kikerülő, sérültséggel élők utógondozását), vagy olyan feladatokat teljesítenek, amelyek ellátására nincs elég önkormányzati, korm ányzati intézmény, szükségük van az erős és az uniós körülményeknek megfelelő támogatásra” – magyarázta Szilágyi az összefogás fontosságát. „Ezzel a pályázattal nemcsak azt érjük el, hogy újabb forrásokhoz jussunk, hanem azt is, hogy az önkormányzatok oda figyeljenek a civil szervezetekre” – tette hozzá az alapítványi szakember. Schimdt Lóránd, a Maros megyei Szociális és Gyermekjogvédelmi Igazgatóság vezetője lapunknak elmondta, hogy azért is fontos ez az együttműködés, mert különböző programokat vehetnek át egymástól, kiegészülhet a térségben a szociális védelem. Szilágyi Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy Kovászna megyében például nincs olyan intézm ény, amely az állami gondozásból kikerülők utógondozásával foglalkozna, ebben Hargita megye tudna segítségére lenni a háromszékieknek. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke azt hangsúlyozta, hogy a Hargita megyei Caritasnak köszönhetően itt működik az ország egyik leghatékonyabb – példaértékű – idősgondozó rendszere. Nem tudja a jobb kéz „Fontos az állandó informális kapcsolat is, hisz megesik, hogy az egyik megyében árván maradt gyereket nem tudják a rokonaihoz közel gondozásba venni, csak azért mert a hátramaradt családtagokat megyehatárok választják el. A még érvényben lévő szabályok szerint ezeket a feladatokat csak megyei illetékességgel lehet ellátni, ez pedig nem szolgálja a gyermekek érdekeit.” – nyilatkozta lapunknak Szilágyi. A közös stra tégia az ilyen jellegű problémákon is sokat segíthet, ha sikerül megfelelő módon kidolgozni – tette hozzá az alapítványi vezető. Henning László, a Kovászna megyei önkormányzat alelnöke elmondta, Háromszéken felszámolták a régi nagy nevelőintézeteket. Jele nleg családi házakban nevelkednek a gondozottak, ma 8 gyerekre 5 felnőtt jut. Ennek a
