Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.03 . 25 Két másik, pragmatikus megoldásnak is tanúi lehettünk Kolozsváron: az egyik az, amikor a katolikus egyház visszakapta a Báthory István líceum épületét, ők úgy döntöttek, hogy nem katolikus líceumot építenek ki ott, hanem bérbe adták az épületet, a katolikus líceumot pedig beolvasztották a világi líceumba... – Mindent kontextusában kell nézni: Kolozsváron, ha a gyerekek felekezeti összetételét nézzük, akkor szükségese egy katolikus főgimnáziumnak a létrehozása, vagy ele gendő az, hogy egy úgymond világi iskola keretén belül működjenek felekezeti osztályok? Egyesek azt mondták, egy önálló tanári karral és adminisztrációval rendelkező katolikus gimnázium léte nem indokolt, mert kevés a diák. Most, a beolvasztás után például az a kérdés merül fel, hogy miképpen tudja érvényesíteni az egyház a saját érdekeit, ha nincsen önálló tanári kara a felekezeti osztályoknak? Sőt, most törvényesen is megszűnt az egyház azon joga, hogy beleszóljon, milyen tanárok oktassanak a felekezeti o sztályokban. Korábban nyíltan beleszólhattak ebbe, most csak háttéralkukkal és egyéb egyeztetésekkel tudják érdekeiket érvényesíteni. Ha megnézzük a nagyobb erdélyi városokat és az itt működő elit magyar gimnáziumokat, akkor ezek olyan épületekben működn ek, melyeket visszakaptak az egyházak. És most legyünk őszinték: a visszaszolgáltatás nem egyik napról a másikra történt, itt egy folyamatról van szó. Már a '90es évek elejétől beszéltek arról, hogy visszaigénylik a Kölcseyt, vagy a Báthoryt – itt tehát t izenvalahány éves folyamatról van szó, amely alatt mit tett a két érintett fél? Végiggondoltae az egyház, hogy akkor mit is fog csinálni az iskolával, és végiggondoltae az épületben működő iskola vezetősége, hogy mi lesz, ha a tulajdonos tulajdonjogával élve kilakoltatja? Az egyházak persze könnyebben teszik ezt meg, ha az épületben román nyelvű oktatás folyik. Ha magyar diákokról van szó, akkor le kell ülni egyeztetni. De ne higgyük, hogy ez egy váratlan probléma: itt egy tizenvalahány éve fennálló áll apotról van szó, mely időt egyik fél sem arra használta fel, hogy leüljenek, egyeztessenek, elmondják hogy mit is akarnak. A másik pragmatikus megoldás az, amikor kipakolták a bérlőket és pusztán üzleti szempontok szerint működő hotelt építettek egy bel városi épületben. Hogyan látod, ilyen megoldásoknak mennyi esélye van máshol is elterjedni? – Az az épületegyüttes, melyben az Agape étterem és hotel működik, nem szociális vagy oktatási céllal épült. A múlt század elején a Státusnak kiváló ingatlanbefek tetési lehetősége támadt, s a Szentegyház utcában található épületet azért építették, hogy kiadják olyan személyeknek, akik megengedhetik maguknak, hogy a Főtéren lakjanak. Illetve itt laktak olyan, egyházhoz kötődő személyek, akik nem tudták megengedni ma guknak, hogy saját házat vagy lakrészt vásároljanak. Ez az ingatlan erre volt kitalálva. Most ennek az ingatlannak a profilját megváltoztatták – hogy milyen megfontolásból, azt azokkal kell megbeszélni, akik ezt megvalósították. Lehet, hogy ez egyes eset ekben gyorsan ment, egyes idős érintett személyeknek megrázkódtatást okozott, ellenben tudomásom szerint mindenki hozzájutott más bérleményhez. Hosszú távon abban nem lehet kivetnivalót találni, ha az egyház úgy gondolja, van egy ingatlana, amit gazdaság i alapon működtet, ami pénzt termel, és ebből a pénzből – ez nagyon fontos – újabb lakásokat lehet építeni, öreg- és gyermekotthonokat. A profitból támogatni lehet a közösséget, sőt, a központi egyházi hatóságnak is lehet ebből pénzt küldeni. Az Agapé péld ául több millió lejjel támogatta a gyulafehérvári székesegyház felújítását. Tehát ha a gazdasági megfontolás mögött ott van a megtermelt javak igazságos elosztásának elve és gyakorlata, akkor ebben nem látok olyan nagy problémát. Visszatérve az ortodox egyházra: folyik az ortodox expanzió, mindenhová templomot próbálnak építeni, oda is, ahol ez esetleg nem lenne indokolt. Ez pusztán szimbolikus térfoglalás, vagy van emögött valami más is? – Ha a múltba tekintünk, akkor látni kell, hogy bár mindenhol az szerepel, hogy az ortodox egyháznak mekkora szerepe volt a román nemzetállam megteremtésében, valójában az ortodox egyház enyhén szólva későn tért át román nyelvhasználatra: a 19. század végén a román törvényhozók kötelezték az egyházat, hogy ne a cirill, hanem a latin írásmódot használja.
