Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.01 . 12 gyűlések en, az istentiszteleteken, az idegen nyelvű sajtóban, a cégnevekben, a védett márkákban és elnevezésekben illetve az internetes közleményekben sem. Hangsúlyozta, hogy a törvényben foglalt szankciók preventív jellegűek, a törvénynek "semmi esetre sem cé lja, hogy büntesse" valamely kisebbséghez tartozó szlovák állampolgárokkal. Kijelentette, hogy aki megsérti a törvényt "lehetőséget kap a javításra, anélkül, hogy pénzügyi szankcióval sújtanák". Azt, hogy ez pontosan hogyan történik, a nagykövet nem fejtet te ki. Azt viszont elmondta, hogy a büntetéseket fokozatosan állapítják meg, tekintettel a cselekmény terjedelmére, következményére, időtartamára. Hangsúlyozta, hogy az egyszerű állampolgár nem büntethető, mert a törvény elsősorban az állami és közigaz gatási szerveket érinti. Azt mondta, hogy az ötezer eurós büntetés például arra az esetre vonatkozik, amikor egy reklámban masszívan megsértik az államnyelvtörvényt. Elmondta, hogy a végrehajtáshoz az év végéig kidolgoznak egy módszertani utasítást. Külön jogszabályok garantálják a Szlovákiában élő kisebbségek jogait arra, hogy anyanyelvüket a nyilvános érintkezés során használhassák - közölte. Peter Weiss azt mondta, nem igaz az a magyar sajtóban helyenként megjelent kép, hogy a szlovákiai magy ar közösség brutális elnyomás alatt élne. Arra a kérdésre, mi lehet az oka annak, hogy az általa elmondottak ellenére minden magyar párt tiltakozik a törvény ellen, úgy felelt, tudja, hogyan zajlik egy ilyen ügy a politikában, ezért nem akarja elemezni a magyar és a szlovák politikai pártok megnyilvánulásait. Elmondta , hogy a felröppent hírekkel ellentétben nem csúszik a törvény hatálybalépése. Arra, hogy mikortól büntetik a törvény megszegőit, úgy felelt, hogy a szlovák kulturális minisztérium nem készül arra, hogy "nyelvi kommandókat küldjön szét már holnap". Kit ért arra is, hogy az egészségügyben a nyelvhasználat nem szankcionálandó és egy súlyos beteg esetében senki nem fogja elvárni, hogy ne az anyanyelvén beszéljen. Arra a kérdésre, hogy nem gondoljae, hogy a nyelvtörvény és Sólyom László Szlovákiából va ló kitiltása súlyosan megsértette a szlovákmagyar alapszerződést, azt mondta, a szlovák kormány nem tervezi a dokumentum felülvizsgálatát. Hozzátette, véleményük szerint éppen hogy hatékonyabban kellene az alapszerződés által biztosított eszközöket kihasz nálni, ahelyett, hogy egyes eseteket nemzetközi fórumok elé vinnének. Kijelentette, hogy az Európai Uniónak (EU) rengeteg problémával kell megküzdenie és "ha minden kisebb vagy nagyobb problémánkat az unió elé vinnénk", az az EUt "elfárasztaná" és úgy néz nénk ki, mint két tagállam, amelyek nem képesek kezelni kétoldalú problémáikat. Arra a kérdésre, hogy emlékszike az elmúlt évekből olyan esetre, amikor Magyarország gerjesztett Szlovákiával szemben konfliktust, azt mondta, behatóan ismeri a két ország elmúlt húsz évének történetét és ha politikus lenne és nem diplomata, akkor hos szasan értekezhetne a konfliktusokról. Diplomataként azonban meghagyná a politikusoknak, hogy egymás között megbeszéljék, ki mennyire felelős a feszültségekért. vissza Módosították a szerb médiatörvényt, nem bukik meg a korm ány Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2009. augusztus 31., hétfő (MTI) - A belgrádi parlament hétfőn minimális többséggel megszavazta a szerb tömegtájékoztatási törvény módosítását, s ezzel elhárult egy azonnali kormányválság veszélye . A 250 tagú törvényhozás 125 képviselője által (249en vettek részt az ülésen) elfogadott javaslatot a kormánykoalícióhoz tartozó G17 Plus párt terjesztette be, nem titkoltan azzal a céllal, hogy megzabolázza a vezetőjét, Mladjan Dinkicet sokszor nemt elen eszközökkel támadó bulvársajtót. A nem titkoltan két lap, a Kurír és a Glas Javnosti ellen irányuló módosítások közül az a legfontosabb, amely 30 millió forintnak megfelelő büntetést helyez kilátásba annak a sajtóorgánumnak, amely "megsérti az ártatla nság vélelmét", s ezért a főszerkesztőjét is 3 millió forintnak megfelelő bírsággal sújtja. A módosítások ellen egységesen fellépett a szerb média, de társadalmi szervezetek, sőt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) belgrádi képvis elete is szót emelt ellene. A kifogások legfőbbike az, hogy a törvény szűk pártpolitikai megfontolásból féket vet a médiára, korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát. A bírálók kifogásolták azt is, hogy a tájékozódást mint alapvető jogot érintő tör vény módosításáról nem rendeztek társadalmi vitát, sőt magát a tájékoztatási szakmát sem kérdezték meg. A tervezet titokban, a G17 Plus irányítása alatt álló kulturális minisztériumban készült, fokozatosan szivárgott ki, és a média csinált belőle ügyet. Azt egyetlen ellenző sem tagadja, hogy a szerb tájékoztatási törvény nem jó, változtatni kellene rajta, csupán azt kifogásolják, hogy egy átfogó, demokratikus törvényreform helyett újabb részmegoldás született: olyan, amely az eddiginél is jobban kiszol gáltatja a politikusoknak, különböző gazdasági és egyéb érdekcsoportoknak a sajtót.
