Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-25
M eH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.25 . 18 A révkomáromi Szent Istvánszobor körüli vita már februárban elkezdődött. Amikor bejelentették a szobor építési tervét, a szlovák kormánykoalícióban lévő Szlovák Nemzeti Párt (SNS) rögtön tiltakozott, és egy korábbi szoborvitát elevenített fel. Még Meciar idejé n ugyanis a Matica Slovenska nevű szlovák nacionalista szervezet ugyanebben a városban szerette volna felállítani a szlávokat megtérítő Szent Cirill és Szent Metód szobrait. Az alkotás el is készült, ám a mindig is magyar többségű önkormányzat (Révkomárom lakosságának kétharmada magyar) ezt megakadályozta. Az önkormányzat arra hivatkozott, hogy a településnek nincs semmi köze sem a két szenthez. Végül a Matica Slovenská városi székházának egyik balkonjára került a szoborcsoport, mert oda nem kellett önkormá nyzati engedélyt szerezni. Azóta is ott állnak. A 21én felavatott, talapzatával együtt 8 méter magas és 25 tonnás Szent Istvánszobor elsősorban az önkormányzat pénzéből épült, de szoborjegyekkel bárki támogathatta az építkezést. A támogatók között vo lt Sólyom László magyar köztársasági elnök is. A szobor építését egy felvidéki kulturális szervezet, az eredetileg 1901ben alapított (majd 1947ben feloszlatott és a 90es években újjászervezett) Jókai Egyesület kezdeményezte. A szoboravató kapcsán az al ábbi érvek mentén vitatkoztak a felek: Szlovák érv 1.: Sólyom későn szólt, hogy megy A szlovák miniszterelnök szerint nagyon udvariatlan volt, hogy Sőlyom László csak egy héttel előre szólt, hogy Szlovákiába készül. Robert Fico szerint hazudott a magyar államfő, amikor arról beszélt, hogy két hónappal korábban már jelezte érkezését, mert hivatalos feljegyzés erről csak augusztus 13án érkezett Pozsonyba. A magyar köztársasági elnöki hivatal szerint már június 19én Sólyom László megmondta a a szlovák nagykövetnek, hogy augusztus 21én szoborav atóra megy Révkomáromba. A követnek kötelessége lett volna a magyar álláspont szerint erről értesítenie a szlovák kormányt. Több magyar és külföldi protokollszakértő is nyilatkozott azóta az ügyről, és mindannyian azt mondták, hogy egy államfő nagykövethez intézett szavai hivatalos közlésnek minősülnek. A szlovák külügyminisztérium szóvivője a magyar válasz után azt mondta, hogy Peter Weiss budapesti szlovák követ tényleg időben kapott tájékoztatást Sólyom útjáról, de a szlovák felfogás szerint ez a diplom áciai életben nem minősül hivatalos értesítésnek, annak „írásban kell megtörténnie”. Szlovák érv 2.: Sólyom rosszkor akart menni A szlovák közjogi méltóságok (miniszterelnök, elnök, házelnök) közös közleményükben arra emlékeztették Sólyomot, hogy nagyon szerencsétlen, hogy pont azon a napon akar Szlovákiába menni, amikor 1968ban a magyar csapatok is benyomultak Csehszlovákiába.
