Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-25
M eH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.25 . 14 Óbecséről, Kishegyesről és Topolyáról is érkeztek kiállítók. A vásáron részt vesz Eszék küldöttsége is Krešimir Bu balo polgármester vezetésével, akit fogadott Saša Vučinić szabadkai polgármester. A két város együttműködésének nagy hagyománya van, amit csak fel kell újítani, hangsúlyozták a szabadkai és az eszéki polgármester is. vissza Szegény Vajdaságunk Vajdaságma.info 2009. augusztus 24. [19:47] Szerbiában némivel több mint 7,3 millióan élnek. Ebből alig több mint 2 millióan Vajdaságban. Vajdaság lakossága tehát kb. a 27 százaléka az ország lakosságának (Koszovót nem véve számításb a). Valaha, amikor még autonóm tartomány volt – nemcsak papíron, hanem a valóságban és alkotmányjogilag is – Vajdaság Szlovéniával vetekedett az első helyért a jugoszláv föderális egységek fejlettségi langrétráján. Ma Szlovénia az EU sikeres tagja, Vajdasá g pedig szegényebb, mint (szűkebb) Szerbia… Szerintem ezt nem lehet elég sokszor elmondani. A tavasszal maga Božidar Đelić, a szerbiai kormány demokrata párti (DS) kormányalelnöke közölte, hogy Vajdaságban nagyobb a szegénység, mint „KözépSzerbiában”, Bel grádról nem is beszélve. Ezt támasztja alá két civil szervezet, az Amity és a Humanas, kutatása is. Ők az elmúlt egy évben a legidősebbek életfeltételeivel foglalkoztak és – sajtóhírek szerint – többek között arra a következtetésre jutottak, hogy Vajdaságb an él a szegények egyharmada. Ez az arány nagyobb, mint a Vajdaságban élők részaránya az országos népességben, vagyis Vajdaság szegényebb, mint a többi országrész. Három évtizede, tehát abban a „szörnyű" korszakban, amelynek visszatérésének megakadályozásá ra államelnökünk is felesküdött, tehát akkor, amikor Vajdaság a jugoszláv föderáció alkotóeleme volt, Vajdaságban egy nyugdíjasra négy (!) foglalkoztatott jutott. Ma egyre egy… A mai állapotoknak tehát politikai, gazdasági és demográfiai okai is vannak, az zal, hogy a gazdasági és a demográfiai problémák nagy része is éppen politikai okokkal magyarázható. Mindennapi falat Országos szinten 30 ezer, 65 évnél idősebb ember él magányosan, nyugdíj nélkül. Közűlük csupán 11 ezren részesülnek szociális segélyben . Miért nem kapnak nyugdíjat? Egykori munkaadóik nem fizették utánuk a biztosítást. Ezeknek az embereknek létfenntartási gondjaik vannak: még az élelmet, a mindennapi falatot is nehezen tudják beszerezni. Hiába dolgoztak annak idején a mezőgazdaságban, az építőiparban, „valakik" megfosztották őket jussuktól – a viszonylag békés öregségtől. Erre a sorsra jutottak a valamikori háziasszonyok is. Hivatalos adatok szerint majd kétszázezren kapnak 8400 dinár alatti nyugdíjat... A jelenlegi nyugdíjalapot adósságo k terhelik, az állam majd 50 százalékban tölti fel az alapot, de ez – amellett, hogy a GDP 10 százalékat felemészti - nem old meg semmit. A gond többek között abban van, hogy az elmúlt tíz év alatt a munkaadók összesen 150 milliárd dinárt „felejtettek el" befizetni a költségvetésbe. Meg hát abban, hogy „valakik" kifosztották a nyugdíjalapokat a Slobokorszakban, amiért – természetesen – senkit sem v ontak még felelősségre. Szerbiában nem szokás az ilyesmi… Szürke és fekete Lehet, hogy komolyabban el kellene gondolkodni a szürke- és a feketegazdaság elleni fellépésről, és felhagyni azzal a tragikomikus gyakorlattal, amely szerint csupán az adóellenőr ök buzgóságán múlik a nyugdíjalap és az egészségbiztosítási alap feltöltése. Állítólag 700 felügyelő járja az országot és havi 10 000 adófeljelentés születik, de ez nem megoldás. Arról is legyen már szó, hogy a magáncégek ha be is fizetik a munkásaik utáni kötelező biztosítást, ezt általában úgy teszik, hogy hivatalosan minimálbérre jelentik be a munkavállalót. A munkavállaló pedig ezt is vállalja, szegény, mert nincs más munkalehetősége. Miért van ez így? Csupán arról van szó, hogy extraprofitot vasalnak b e a cégtulajdonosok? Lehet, hogy az esetek többségében így van. Majd a magántőke… Vannak azonban olyan munkavállalók is, akik szívesebben adnának nagyobb fizetést (legálisan is) a munkásnak, csak ne kelljen ennyit adózniuk. Jelenleg ugyanis a magáncégek nél nem ritkák az olyan esetek, hogy a be nem jelentett bér ugyanakkora, mint a bejelentett. Igen ám, de a fizetés „fekete" része után senki sem fizet adót, az nem
