Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-19
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.19 . 38 Kisebbségi sorsokat kutatnak KözépKeletEurópában Felvidék.ma 2009.08.18. Mikor és milyen körülmények között érzi magát egy ember osztráknak, németnek vagy magyarnak? A nyelv, a kultúra, a történelem vagy pusztán az illető állampolgársága határozza ezt meg? Erre a kérdésre keres választ a Grazi Történeti Intézetnek a középkeleteurópai német, illetve magyar kisebbség körében végzett kutatása, melyről a Múltkor történelmi portál számol be. A grazi kutatócsoport a szóban forgó kisebbségek aktuális identitásbeli kérdéseit etnológiaikultúrantropológiai megközelítésben vizsgálja. "A történelem bennünket mindenekelőtt a mindenkori emlékezéskultúra szempontjából érdekel" - mondja KlausJürgen H ermanik kultúrantropológus a Der Standard című osztrák lapnak. A központi kérdés: hogyan alakítja önazonosságtudatát maga a kisebbség, valamint a többségi társadalom és más külső tényezők. A magyarországi német kisebbséget illető eredmények meglehetősen kijózanítóak - írja az újság. Nem igazán lehet megállapítani, hogy hány tagja van a magyarországi németségnek, esetükben már erősen előrehaladt a magyarosodás - mondja Hermanik. Gyakran nincs egyértelmű kötődésük a németséghez, és a nyelvet is egyre kevese bben beszélik. Mindazonáltal a német a 13 elismert magyarországi kisebbség egyike - tette hozzá. Nyelvhasználat tekintetében az erdélyi szászok helyzete is hasonló: a nyelv gyakran már nem egyértelmű etnikai ismertetőjegy. Ugyanakkor sok román fiatal tanu l németül és jár német nyelvű gimnáziumba, mert azoknak továbbra is jó a híre. Az erdélyi szász kisebbségi szervezetek hagyományos kisebbségpolitikát folytatnak, jogi képviselettel és hagyományőrzéssel foglalkoznak. Különösen nagy az érdeklődés a német éne k- és a táncegyletek iránt, mégpedig a román fiatalok körében is. "Egy 3060 ezer főre becsült létszámú kisebbség esetében a falusi tánccsoportok a többségi társadalom támogatása nélkül sokszor fenn sem maradnának" - vélekedik a kutató. A magyarországival és a romániaival ellentétben Szlovéniában, ahol a német nem törvényben elismert kisebbség, nincsenek iskoláik és sajtóorgánumaik a németeknek. Állami támogatás sem jár nekik és így csak korlátozott kulturális tevékenységet fejtenek ki. Ugyanakkor az egyes etnikai szervezetek végeznek identitásmegőrző feladatokat: nyelvoktatást kínálnak és kulturális intézményeket tartanak fenn. A szlovéniai német kisebbség törvényi elismertetésére irányuló törekvések eddig nem jártak sikerrel. "Egészen más a KözépEurópa délkeleti részén élő magyar kisebbség identitásformálása: esetükben a politikai dimenzió sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a magyarországi németeknél vagy az erdélyi szászoknál" - mondja Hermanik munkatársa, Eduard Staudinger. A politika erősen rányomj a a bélyegét az emlékezéskultúrára is, a magyarországi és a határon túli magyarok esetében egyaránt - vélekedik Staudinger. A kutatók szerint három fontos nemzeti ünnep játszik szerepet a magyar identitás építésében: augusztus 20a, október 23a és márci us 15e, emellett a nemzeti érzelmeket célzottan a legnagyobb magyar történelmi traumára, a trianoni békeszerződésre való megemlékezéssel is táplálják. Az ilyen szimbolikus ünnepnapok hiányoznak a sokkal kisebb létszámú német kisebbségi csoportoknál, a köz ös történelemmel és származással való azonosulás mindazonáltal esetükben is hasonlóan határozottan kifejezésre jut - írta a Der Standard. vissza MTAkonferencia: Magyarország feladata, hogy segítse a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvvé tételét Paraméter.sk 2009, augusztus 19 - 11:34 A magyarság megmaradásának alapvető feltétele a magyar nyelv teljes használata mindenhol - mondta Sólyom László köztársasági elnök szerdán Budapesten. Az államfő a Magyar Tudományos Akad émián (MTA) megrendezett "Nyelvhasználat és jogi szabályozás a tudomány tükrében" című konferencián reményét fejezte ki, hogy ez a konferencia nagy segítségére lesz a magyar államnak abban, hogy mindenhol képviselhesse azt az alapvető igényt, ami a korlátl an nyelvhasználatot jelenti. Hozzátette: a magyarság megmaradásának alapvető feltétele a magyar nyelv teljes használata mindenhol. Kiemelte: a magyar állam feladata a határon túli nemzetrészek jogos igényének segítése, hogy a szomszédos államok tegyék a ma gyar nyelvet regionális hivatalos nyelvvé.
