Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-04
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 13 harmadnapig, amikor kezdődik elölről az egész, hogy szombatvasárnapra már ismét a felbomló koalíció lehetőségéről zengjen a sajtó. Nézeteltérések má rpedig vannak, sokszor elviek is, nem csak a kampány hevében odavetett vádak. Hiába jelentette be igen határozottan Traian Băsescu: meneszteni kell a közalkalmazottak húsz százalékát, s fölöslegesen sorakozott fel mellette pártja, nem értenek egyet a dönté ssel az SZDPsek. Érveik, hogy válság esetén nem szabad tovább növelni a munkanélküliek számát, hisz ez nem csak tetemes költséget jelent, de vásárlóerőcsökkenést és a gazdaság további hanyatlását, nem elhanyagolhatóak, de érdemes figyelni arra is, hogy a román törvények szinte lehetetlenné teszik a közalkalmazottak elbocsátását, költséges perek egész sora következhet, ha a kormány eleget tesz az államfő elvárásának. Az állami közigazgatás reformját azonban nemcsak Băsescu óhajtja, szerepel a Nemzetközi V alutaalappal megkötött szerződésben is. Megfigyelőik éppen Románia vállalásait ellenőrzik, így nem csoda, hogy ismét napirendre került a kérdés. Ugyanúgy, ahogy újra téma a több mint egy hónapig jegelt egységes bérezési törvény kérdése. Nincs pénz, üres a büdzsé, így az egykor ígért hatalmas béreknek csupán töredékét folyósíthatnák, a szakszervezetek elégedetlensége láttán inkább elnapolták a döntést, de úgy tűnik, a nemzetközi pénzügyiek ragaszkodnak: a kormány állja szavát. Vitára tehát ez is ad bőven ok ot, akárcsak az oktatás reformja. Augusztus közepéig várja a kész törvénycsomagokat a miniszterelnök, ám az oktatási tárca vezetője a mellette álló érdekvédelmiekkel egyetemben elutasítja a Băsescu által támogatott, s így a Boc és DLP által is preferált M icleaféle csomagot. Lenne hát bőven tisztázni való, de sajnos, a hétfő délelőtti koalíciós gyűlések főleg a politikai vádaskodások, támadások visszaverésére szorítkoznak, kevés szó esik a gyakorlati és szükséges, de olykor gyökeresen különböző reformelké pzelések összebékítéséről. Farkas Réka, Háromszék vissza Első lépés Erdélyma [ 2009. augusztus 03., 09:54 ] Cigánykérdés mint olyan nem létezik. Ez abból lehet tudni, hogy amint valaki ezt a kifejezést használja, azonn al lerasszistázzák. Innentől kezdve pedig nincs vita, nincs elemzés, csak gyűlölettel fűszerezett személyeskedés. A cigánykérdés viszont továbbra is válaszokra, megoldásokra vár. Már ha létezik egyáltalán, ugyebár. Hogy kényes ügyről van szó, nem vitás. H ogy megoldást eddig még senki nem talált, az is biztos. A romák integrálásának különböző módozatai gyakorlatilag csődöt mondtak. Ugyanott tartunk ezen a téren, mint húsz évvel ezelőtt. És ha már szóba jött az integráció, érdemes volna most már azon t is el gondolkozni, hogy egyáltalán jóe a cigányoknak, ha a számukra idegen és hideg világunkat rájuk erőltetjük. A kérdést az teszi aktuálissá, hogy már több könyvtárra való bölcsesség fogalmazódott meg azzal kapcsolatosan, hogy ki, mit és hogyan tegyen. Az ötl etözön most éppen Csíkra zúdul. Mindenkinek határozott véleménye van arról, hogy Csíkban miként kellene kezelni a cigánykérdést. És minél messzebb lakik valaki Csíktól, annál jobban tudja, mit kellene tenni és miért idióta itt mindenki, aki nem cigány. A romákat megillető jogokat a végtelenségig lehet sorolni. És időnként kell is, nem árt emlékeztetni: emberekről van szó. Hanem a kötelességekről nem sok szó esik. Ha valaki szóba hozza az ilyesmit, máris megkapja a magáét, nyomban kirekesztő, rasszista bun kó állat lesz. Mint ahogy az is, aki nem érti, hogy miért jönnek Bukarestből roma aktivisták Csíkszeredába tüntetni. Holott, a tüntetők Bukarestben vagy akár Craiovában is tiltakozhatnának jó nyugodtan, hiszen ott is ugyanaz a probléma, mint Csíkban. Ha a cigánycsoportok nem egymást csépelik, akkor éppenséggel a románok mennek nekik vélt vagy valós sérelmeiket megtorolni. De aki ezt így kimondja, az is nyilván rasszista állat. Ez most ilyen.
