Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-19
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.19 . 26 Az egység hiányát azonban már Grúzia kez deti - és a balti államok végleges - távolmaradásán túl jelezte az is, hogy a taggá vált Azerbajdzsán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán nem ratifikálta a belovesszki szerződést. Sőt, az azt elsőként megszavazó Ukrajna sosem írta alá a FÁK alapokm ányát, így jogilag úgy minősült a szervezet alapító tagjának, hogy nem volt a FÁK teljes jogú tagja. Igaz, ez gyakorlati hátrányt nem jelentett, hiszen a szövetségnek hiányoztak a jól látható keretei, lényegében megmaradt rendszeres tanácskozási fórumnak, noha számos szervezet alakult gazdasági, védelmi, törvényhozói, kormányzati szinten. (Az atomfegyverek egységes, orosz felügyelet alatti kezelése azonban megvalósult, ám ebben a FÁK helyett a kétoldalú szerződések játszottak szerepet.) Nem alakult azonba n ki az egységes gazdasági, migrációs, határőrizeti térség, sem a vám- és valutaunió, sőt még a FÁK egészére kiterjedő vízummentesség sem. A szervezetet újabb szövetségek szabták keresztbe, amelynek egyike sem fogta össze a FÁK összes tagját: ilyen a szin tén inkább csak papíron létező OroszFehérorosz Államszövetség, az oroszukránfehéroroszkazah Egységes Gazdasági Térség (JeEP), az oroszfehéroroszörménykazahtádzsikkirgiz Kollektív Biztonsági Szerződés (ODKB), a Türkmenisztán nélkül a volt középázs iai szovjet tagállamokat, valamint Oroszországot és Fehéroroszországot magába foglaló Eurázsiai Gazdasági Térség (Jevrazesz), valamint párhuzamosan ugyanez Fehéroroszország nélkül Középázsiai Együttműködés néven. Vlagyimir Putyin még orosz elnökként kije lentette, hogy a FÁKnál fontosabb szerepet a fenti szervezeteknek szánnak. Azonban még ezek a részszövetségek sem váltak integratív erővé lényegében egyetlen területen sem, miközben Grúzia, Ukrajna, Azerbajdzsán és Moldova - GUAM néven - nyíltan Oroszorsz ágot ellensúlyozni szándékozó védelmi szövetséget hozott létre. Ebben rövid ideig szerepet vállalt Üzbegisztán is, jelezve, hogy Moszkva befolyása KözépÁzsiában sem egyértelmű. Ezt mutatja az is, hogy Kirgizisztán a kezdeti ingadozás után mégis működni ha gyja a területén lévő amerikai légibázist, ugyanakkor az itteni második orosz bázis megnyitásának tervét ellenzi Üzbegisztán, jóllehet jelezte, hogy hajlandó belépni az ODKBba. Ráadásul Moldovával, Ukrajnával, Grúziával Oroszország kereskedelmi háborúkba is bonyolódott, hol bor, hol ásványvíz, hús- és tejtermékimportjának letiltásával. (Eközben Moszkva tervezi a legtöbb illegális munkavállalót adó Tádzsikisztánnal, Kirgizisztánnal és Üzbegisztánnal szemben a vízum bevezetését is.) Mindemellett folyamat os konfliktust jelentett az orosz földgáz árának emelkedése - igaz, itt a Moszkvával együttműködő Örmény- vagy Fehéroroszország éppúgy rosszul járt, mint a nyíltan konfrontálódó Ukrajna és Grúzia , míg az orosz fél fenntartással kezeli Türkmenisztán és Az erbajdzsán önálló energiaexportőri szerepvállalását. A FÁKon belüli legélesebb konfrontációt a tavalyi grúzorosz fegyveres konfliktus jelentette, amelynek nyomán Moszkva önálló államnak ismerte el az általa békefenntartóival tizenöt éven át ellenőrzött, gyakorlatilag is támogatott, de hivatalosan Grúzia részét képező Abháziát és DélOszétiát. Sokatmondó, hogy a két szakadár államot Oroszországon túl nem ismeri el a FÁK egyetlen tagja sem. Tbiliszi még tavaly augusztusban jelezte kilépési szándékát, amely nek lebonyolítására az alapszabály szerint egy évet kellett szánni. vissza Ki engedte át a keletnémeteket? – "Nincs olyan ország, amelyikben a külügyminiszter ad parancsot a belügyminiszternek" Húsz év után először beszélt a nyilvánosság előtt Németh Miklós egykori miniszterelnök a keletnémetek átengedésének körülményeiről, a külüggyel való ellentéteiről Sopronban, a páneurópai piknik emlékére megtartott konferencián. Hajba Ferenc Győr| Népszabadság| 2009. augusztus 19. | Tiszta jogi megoldást akart a kormány 1989ben a Magyarországon várakozó több tízezer keletnémet menekült Ausztriába történő átengedésére - jelentette ki Németh Miklós kedden, a soproni emlékkonferencián. Azt is hozzátette, hogy a Külügyminisztériumnak ett ől teljesen eltérő elképzelése volt. Egyik javaslatuk szerint lesötétített vonatokban, titokban szállították volna ki Németországba a menekülteket. Németh szerint az akkori külügyben egyedül Őszi István miniszterhelyettes volt híve a jogilag tiszta megoldá snak.
