Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.18 . 32 Elvben még 2010ig ott maradhatott volna, de fenntartója megszüntette, ami nemcsak hiba, hanem bűn. Már decemberben is hallottunk ehhez hasonló híreket, melyek fél év múlva sajnos bekövetkeztek. Anyagi okok is húzódnak a háttérben, de feladni egy ilyen bástyát önként, nem szabad! Most döntött így a MadáchPosonium, amikor a Szlovák Rádió magyar adásának ka ssai tudósítói státusza is veszélybe került, sőt a Thália Színházat is megszűnés fenyegeti. Egy eseményt kell a "nekrológ" írásakor megemlítenünk, hogy ne maradjon a feledés homályában. 1956ban az üzlet vezetője, Wandratschek Dezső - aki ma Svájcban él , azon törte a fejét, hogyan kellene a kirakatban jelezni, a kassai magyarok miként vélekednek a magyar forradalomról. Egy könyvet tett ki a kirakatba, s ott nyitotta ki, ahol egy Petőfifestmény volt látható. Alatta a felirat: "Fényesebb a láncnál a kard, Jobban ékesíti a kart." Izgatton várta, érkezike visszajelzés a vásárlók köréből. Néhány nap múlva beszaladt az üzletbe Albin Babej vállalatigazgató. Zaklatottan kérdezte. - Dezsőke, mit csinált maga!? - Miért, mit? - Tudja jól, hogy miről beszélek! Ki kell venni azt a könyvet a kirakatból! - Mi az, már Petőfit sem szabad propagálni!? A könyvet becsukták. Viszont, az ügynek semmilyen hátrányos következménye sem lett senki számára. vissza A Magyar Tudományos Akadémia nyel vtörvényelemzése Felvidék.ma 2009.08.17. Több dolgozat készült már a szlovák államnyelvről szóló törvénymódosításról, ezúttal a Magyar Tudományos Akadémia EtnikaiNemzeti Kisebbségkutató Intézete dolgozatát tesszük közzé, mely a szlovákiai államnye lvtörvény módosításának nemzetközi jogi elemzése. Kardos Gábor, Majtényi Balázs, Vizi Balázs A SZLOVÁKIAI ÁLLAMNYELVTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁNAK ELEMZÉSE Minden államnak lehetősége van arra, hogy az államnyelv használatáról külön törvényben rendelkezzen, e zt sem a közösségi jog, sem nemzetközi jogi szerződés nem vitatja el, a jogalkotás azonban az emberi jogok és a nemzetközi szinten vállalt kötelezettségek betartásával történhet. Általánosságban elmondható, hogy a nemzetközi jogi standardok olyan mértékb en korlátozzák az államnyelv jogi védelmének és előnyben részesítésének lehetőségeit, amilyen mértékben a kisebbségi nyelvi jogokat védik. Szlovákiára a területén élő kisebbségek nyelvi jogai tekintetében az alábbi nemzetközi jogi kötelezettségek irányadók : Szlovákia részes állama a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai Chartájának és a Nemzeti kisebbségek védelméről szóló Keretegyezménynek. A Szlovák Köztársaságot mint az Európai Unió tagállamát köti az uniós szabályozás. Ezen felül a magyar kisebbség nyelvi jogainak védelmét érinti, hogy Szlovákia az 1995ben megkötött a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló szerződésben (alapszerződés) vállalta, hogy az alábbi nemzetközi pol itikai kötelezettségeket a két fél viszonyában jogi kötelezettségnek fogadja el (15.4(b) pont): * az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet emberi dimenzióval foglalkozó koppenhágai találkozójának 1990. június 29én kelt dokumentuma; * az Egyes ült Nemzetek Közgyűlése 47/135 számú, a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozata; * az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1201 (1993) számú ajánlása, rendelkezik az emberi jogok, beleértve a nem zeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartásáról. Az alapszerződés ezen túlmenően is rendelkezik a kisebbségek magán- és közéleti nyelvhasználati jogainak biztosításáról (15.2(g) pont). Az alábbiakban elsősorban a közösségi jogi é s nemzetközi szerződéseken alapuló kötelezettségek alapján értékeljük a szlovák államnyelvtörvény módosítását. A nyelvtörvény és a közösségi jog A Szlovák Köztársaságnak az államnyelvet védeni kívánó törvénye ellentétes az Európai Unió jogával, hiszen e gyes rendelkezései sértik a faji irányelvbe (2000/43/EK) foglalt közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetés tilalmát, mivel
