Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.18 . 26 Năstase: Băsescu kampányához kell az oktatási reformcsomag Szabadság 2009. augusztus 18. Nem szabad elhamarkodnia a kormánynak az oktatási reformcsomag elfogadtatását, meg kell találni a legjobb változatot, hiszen csak erre alapozva lehet megszüntetni azt a káoszt, amely jelenleg a román oktatásban uralkodik – vélekedik Adrian Năstase szociáldemokrata politikus (képünkön), volt miniszterelnök. Elmondta: pártja továbbra is ellenzi, hogy a kormány felelősséget vállaljon a z oktatási törvényekért. Véleménye szerint, ha a Bockabinet ki is áll a parlament elé szeptember 2án, a törvénycsomagot akkor sem sikerül hatályba léptetni kellő időben, az új iskolaév megkezdése előtt. – Hiába sürgeti a kormány az oktatási törvények el fogadását, az ebben a formában sem a diákoknak, sem a pedagógusoknak nem használ, az egyedüli, aki számára előnnyel járhat, az a választási kampányra készülő államfő – hangoztatta. Năstase szerint pártja nem fontolgatja a koalíció felbontását, erről nem v olt szó az országos vezető testület megbeszélésein, elképzelhetőnek tartja azonban, hogy az elnökválasztások közeledtével mindkét párt azon fog versengeni, melyiknek sikerül kitennie a másikat a kormányból. Ion Iliescu, a PSD tiszteletbeli elnöke is azt h angoztatta: végig kell alaposan gondolni az oktatási reformokat, a hirtelen támadt ötletek, mint például a tizenhárom éves kötelező oktatás bevezetése, sokat árthatnak. A volt államfő leszögezte: nem tudja, hogy a PSD kilépe a kormányból vagy sem, ha a PDL kitart a felelősségvállalás mellett. – Nem értem, hogy a PDLsek miért kötik az ebet a karóhoz ebben a kérdésben. Az ördögét annak a kormányzásnak... hülyeség ilyesmitől tenni függővé egy kormány sorsát! – háborgott az idős politikus. Iliescu szerint elsősorban az illetékes tárcavezető dolga módosító javaslatot megfogalmazni, s nem lenne szabad, hogy olyanok, akik nem szakértői ezeknek a kérdéseknek, erőltetessenek bizonyos elképzeléseket. vissza Önszabályozáshiány Szab adság 2009. augusztus 18. BORBÉLY TAMÁS Az állam költséges és alacsony hatékonyságú működtetése, az alapvető szolgáltatások hiányosságai mind azt bizonyítják, hogy hazánk egyelőre képtelen a nyugateurópai demokráciák által szavatolt államműködtetési mo dellhez fölzárkózni. A Balkán szellemi vonzáskörzetében lévő KeletEurópában egyelőre nem azonos mércével mérik a szakmaiságot, a munkamorált. A keleteurópai embernek a nyugati társától eltérő lelki habitusa rányomja a bélyegét társadalmi normáinkra, és m eghatározza mindazt, ahogy általában az élethez és a munkához viszonyulunk annak minden előnyével és hátrányával együtt. Elsősorban a hátrányok keserítik meg az adófizető polgárok életét, ha a hazai igazságszolgáltatás és oktatás reformját kísérő sorozato s kudarcokat vesszük figyelembe, de nyugodtan idesorolhatjuk az infrastruktúrafejlesztés esetében az állam alacsony fokú szervezési képességét is. Ezek a sorozatos kisiklások – főleg az oktatás és az igazságszolgáltatás esetében – azt tükrözik, hogy olyan fejletlen társadalomban élünk, amely képtelen egészséges önszabályozásra. Ma már nem divat beszélni az igazságszolgáltatásról. Öt évvel ezelőtt volt népszerű téma, amíg a sorozatos sikertelenségek ki nem ölték jelentős mértékben (vagy teljesen?) az ágaza t reformelkötelezett szereplőiből is a megújulás iránti vágyat. A vita akörül folyt, hogy a reformok végrehajtásában az igazságügyi minisztérium vagy a Legfelső Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) rendelkezzene nagyobb hatáskörrel. A minisztérium mellett ka rdoskodók szerint a CSM nem vehette kezébe önmaga sorsát, hiszen éppen ez a testület a reformok kerékkötője. Másrészt viszont az igazságügyi minisztérium túlzott hatáskörétől óvakodók az igazságszolgáltatás függetlenségét féltették.
