Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.11 . 25 Enyhülő viszony, megmaradó távolság Bajnai Gordon miniszterelnök kezdeményezte a tegnapi találkozót, azt viszont az államfő kérte, hogy azon e lsőként a kislétai gyilkosság ügyével, következményeivel foglalkozzanak és a kormány lépéseiről beszéljenek. A miniszterelnök áprilisi megválasztása óta egyébként állítólag rendszeresek a találkozók az államfő és a kormányfő között, bár erről ritkán tájéko ztatják a nyilvánosságot. A két közjogi méltóság kapcsolata viszont nem mindig volt ilyen zökkenőmentes. Az utóbbi években meglehetősen feszült viszony alakult ki a köztársasági elnök és a miniszterelnök között. Ez mára némileg oldódott, hiszen a tavaszi kormányfőváltás enyhítette a korábbi ellenszenvet. Sólyom László a 2006 szeptemberében nyilvánosságra került őszödi beszéd után többször keményen kritizálta a kormányt, illetve az akkori miniszterelnököt, Gyurcsány Ferencet. Az elnök egy 2007es interjúba n elsősorban azt rótta fel Gyurcsánynak, hogy nem kért bocsánatot a beszédért, ehelyett "magyarázkodott", és - mint akkor mondta , ennek is köszönhető, hogy egyre több a normaszegés Magyarországon. Kifogásolta azokat az általa valótlannak nevezett adatoka t is, amelyeket hónapokkal a 2006os parlamenti választások előtt kapott a kormányfőtől a gazdaság állapotáról. Az ominózus interjúban arról is beszélt, hogy nincs kapcsolata sem a kormánnyal, sem az ellenzékkel, csak amennyire a napi munka ezt szükségessé teszi. Hozzátette: soha nem tartott be a kormánynak, amennyire kellett, együttműködött vele, bármi is a véleménye annak politikájáról. Gyurcsány sem maradt adós, egy alkalommal úgy fogalmazott: van véleménye arról, amit Sólyom tesz, de nem segítene Magyar országnak, ha ezt a nyilvánosság előtt fejtené ki. Mindezek ellenére többször volt beszélgetés a kormányfő és az államfő között. Gyurcsány Ferenc például az úgynevezett köztisztasági csomagról adott neki tájékoztatást, de Sólyom László nem kommentálta in dítványait. Találkozott az öt közjogi méltóság tavaly júliusban, a melegfelvonuláson történtek után is, bár a meghívás elfogadásának indoklása sokat elárult: az államfő hivatala akkor azt közölte: Sólyom "kollegiális kötelességének tartja, hogy a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által kezdeményezett, rögtönzött megbeszélésen részt vegyen". Volt példa arra is, amikor a köztársasági elnök kezdeményezett találkozót a pártelnökökkel, köztük Gyurcsánnyal, igaz, különkülön fogadta őket. A tavaly októberi nemzeti csúcson Sólyom László feltűnő távolmaradással tüntetett, indoklása szerint azért, mert "az állam nem így működik", a tanácskozás "nem szolgálja a felelősségi viszonyok tisztázását, technikailag nem célravezető". Maga is fellépett ugyanakkor kezdeményezőkén t: alig egy hónappal később életre hívta a Bölcsek Tanácsát. Gyurcsány akkor úgy fogalmazott, ha ironikus akarna lenni, azt mondaná, "nem tudja, hogy az állam így működike", de jó dolognak tartja, hogy Sólyom is kér szakmai véleményt neves szakemberektől. Az új kormányfővel, Bajnai Gordonnal érdekesen indult a hivatalos viszony: a miniszterelnök eskütétele után az államfő a parlamentben nem ment oda gratulálni Bajnainak, inkább megvárta, amíg a kormányfő megy fel hozzá az elnöki páholyba, hogy fogadhassa a kézfogást. Az új kormányfővel tartott áprilisi találkozója után sokat elárult az államfő nyilatkozata. Azt mondta, fenntartja a véleményét arról, hogy az ország mostani helyzetében szerencsésebb megoldás lett volna az előre hozott választás. Bár a koráb bihoz hasonló szembenállás nem tapasztalható, és rendszeresek a megbeszélések is különböző aktuális témákról, igazán értékes és szoros munkakapcsolat nem alakult ki a miniszterelnök és az államfő között. Markotay Csaba vissza Engedményt tett az IMF Romániának VG 20090811 A Nemzetközi Valutaalap a „nagyon súlyos” recesszióra tekintettel beleegyezett abba, hogy a román kormány ezt az évet a GDP 7,3 százalékára rúgó költségvetési hiánnyal zárja. Az IMF vezetésével összeállíto tt, 20 milliárd eurós segélycsomag májusi véglegesítésekor Bukarest még 4,6 százalékos deficitet ígért. A gazdasági válság azonban az akkor vártnál jóval nagyobb erővel sújtotta Romániát: az év első negyedében a gazdaság 6,2 százalékkal zsugorodott, és 200 9 egészére az IMF – szemben a 4 százalékos áprilisi jóslattal – most 8,5 százalékos visszaesést becsül. A második negyedéves GDPadatokat a kormány csütörtökön teszi közzé. Bukarest azonban még a most kapott engedménnyel együtt sem kerüli el a további megs zorításokat. A kormány már befagyasztotta a közszféra béreit, megemelt egyes adókat, és bizonyos szolgáltatásokra új adónemet is bevezetett. Újabb, a GDP 0,8 százalékára rúgó intézkedések nélkül azonban az IMF szerint 8 százalék fölé
