Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-08
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.08 . 13 Példaértékű – NÉMET AUTONÓMIA BELGIUMBAN V ajdaságma.info • 2009. augusztus 2. [19:10] Önálló parlamenttel és kormányzattal is rendelkeznek a Belgiumban élő németek, miközben az ország lakosságának csupán egy százalékát teszik ki. Középeurópai szemmel fontos sajátossága ennek a rendszernek, hogy a nemzetiségek, kisebbségek közti feszültségeket jogi eszközökkel, az autonómiák rendszerének kiépítésével sikerült rendezni. Európai szinten is példaértékű autonómiával rendelkezik a Belgiumban élő német közösség. A flamand – vallon megosztottságról hírhed t Belgiumról kevésbé ismert, hogy ma már teljes önállósággal rendelkező német kisebbsége is van. A több mint 70 ezer fős etnikum – amelyet a hivatalos belga szemlélet szerint nem kisebbségnek, hanem alkotmányos jogokkal bíró, országalkotó közösségnek tekin tenek – 1919ben, az első világháború utáni békeszerződések nyomán került át a vesztes Németországtól Belgiumhoz. Eupen, SaintVith és Malmédy városának környéke mintegy 30 évvel ezelőtt alakította meg a német közösség kulturális tanácsát, amely néhány év alatt parlamentté nőtte ki magát. A Belgiumban működő öt parlament közül az egyikkel ma a németek rendelkeznek, a képviselők száma huszonöt. A német közösség emellett saját, négytagú kormányzattal is rendelkezik, és önálló igazságszolgáltatási egységet alk ot. Az EPbe is delegálnak képviselőt a németek A belgiumi németek parlamentje közösségi jogszabályokat alkot kulturális kérdésekben, szociális ügyekben, közoktatásban. A parlament választja meg és ellenőrzi a közösség háromtagú kormányát. A német közöss ég az önálló parlament, kormány, közigazgatás mellett saját bírósággal, szenátusi és európai parlamenti választókörzettel rendelkezik. A belga állam központi parlamentjének felsőházába a németek egy képviselőt küldhetnek. A belga hadseregben külön német eg ység működik, de egyébként általánosságban a tisztek francia – flamand nyelvűek, az egységek egynyelvűek, a parancsnoknak mindenkor a beosztott nyelvén kell beszélnie. A német nyelv – a holland és a francia mellett harmadikként – hivatalos nyelve az országna k, a közösség saját rádióadóval és újsággal is bír. Eupenben található a nyelvi közösség által fenntartott főiskola, amely tanárokat és egészségügyi dolgozókat képez. A közösség saját színházat működtet St. Vithben. A közös szövetségi kasszából a német köz össég jelentős részesedést kap évente, ennek nagy részét oktatásra fordítja. A német nyelvű közösség egyébként 854 négyzetkilométeren, kilenc községben él. A kisebb, de sűrűbben lakott északi rész négy községet (Eupen, Kelmis, Lotzen, Rearen) ölel fel, míg a nagyobb, de ritkábban lakott, erdős déli rész ötöt (Amel, Büllingen, Bütgenbach, Burg Reuland és St. Vith). Fontos a belga állam egysége A kisebbségvédelmi intézkedések felsorolása és értékelése mellett a bírálat sem marad el: a belga kormány kudarcot vallott abban a törekvésében, hogy a nyelvi csoportok közötti kölcsönös megértést előmozdítsa. Magyarán a belgák, legyenek francia, holland vagy német anyanyelvűek, nem igazán beszélik egymás nyelvét. Középeurópai szemmel fontos sajátossága ennek a rends zernek, hogy a nemzetiségek, kisebbségek közti feszültségeket jogi eszközökkel, az autonómiák rendszerének kiépítésével sikerült rendezni. A flamand – vallon huzakodás közepette a németajkúak mindig is nagy hangsúlyt fektettek a belga állam egységére. Kormán yuk a múlt évtizedben hűségesküt tett a belga állam mellett, és többször is az ország egységének megőrzésére szólította fel a franciaajkú vallonok és a holland anyanyelvű flamandok közösségét. Évente egyszer – véletlenül egy napon a belga király ünnepével, november 15én – megrendezik a közösség saját ünnepét. Kovács András (MNO) vissza (Forrás: wikipedia, transindex)
