Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-01-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 18 Ám hagyjuk e zt most, és térjünk vissza a téma legelejére, éspedig arra, hogy minek is nevezzük azt a problémát, amelyből időnként két tucat másik gond burjánzik ki. Az etnikai feszültség, a szociális kérdés stb. különkülön és együttvéve is elmegy, mondhatnánk viszony lag elegáns megfogalmazások, mindössze annyi a gond velük, hogy nem fedik a valóságos tartalmat. Túlságosan is összetett dologról van szó. Talán, ha sikerülne közös nevezőre jutni az alapvető probléma elfogadható megnevezéséről, akkor a párbeszédet is meg lehetne kezdeni. És akkor már csak azt kell tisztázni, hogy ki kivel folytasson dialógust. Hargita Népe vissza Cristian Pîrvulescu: A szélsőségek komoly veszélyt jelentenek Erdélyma [ 2009. augusztus 02., 21:40 ] A hir extra.hu portál Cristian Pîrvulescuval készített interjút, amelyben a politológus autonómiáról, szélsőségekről, Trianonról, valamint a román politikai elit múltjáról és jövőjéről beszél. - A tusványosi fejlemények értelmében mi a különbség a román és a ma gyar autonómiafelfogás között? - Ehhez a nemzetiség fogalmát kellene meghatározni, de ez is egy nehéz feladat. Van annak ugyanis egy polgári és egy etnikai jelentése. Sok alkotmány nemzetállamként definiálja az államot, s ilyen Románia alkotmánya is. Sok politikus inkább etnikai, semmint polgári értelemben gondol a nemzetállamra, s a Romániá ban élő magyar kisebbség számára is etnikai kérdés a nemzet fogalma, azt jelenti ugyanis, hogy „nem románnak lenni”. Traian Băsescu államelnök tehát ezekkel a fogalmakkal játszott a tusványosi fellépésekor, ezzel provokálva a magyarokat. Emlékeztette a ré sztvevőket arra, hogy az alkotmánya első paragrafusa egységes nemzetállamként határozza meg Romániát. Az államelnök számára ez egyébként része az elnökválasztási kampánynak, s teljesen világos, hogy az Erdélyben élő román nacionalisták szavazataira hajt, amelyek minden jelölt számára létfontosságúak ahhoz, hogy nyerni tudjanak. - Érzékeny kérdés, de mégis: sokan gondolják Magyarországon, hogy az autonómia elutasítását a trianoni döntés során megszerzett területek elvesztésének a félelme diktálja. - Erre a z attitűdre vonatkozóan nincs kutatás, azonban pár évvel ezelőtt egy kolozsvári társadalomkutató intézet publikálta egy közvéleménykutatását, amely nagyon érdekes eredményeket mutatott ki. E szerint a románok és magyarok többsége számára szükséglet a nemz etiség etnikai meghatározása. Ez azt is jelenti, hogy a román lakosság többsége számára a területi autonómiáért való küzdelem revizionista törekvés, s a Versaillesi szerződések felülírására irányulnak. Azt gondolom, hogy a románok között nem csak pár éve , de ma is igen elterjedt ez a fajta látásmód. 2008ban, amikor Koszovó kinyilvánította függetlenségét, a románság többsége elutasította azt, félve attól, hogy ugyanaz a forgatókönyv Romániában is lejátszódhat. - Ennyire nehéz meggyőzni a politikai döntés hozókat arról, hogy a területi autonómia és a nemzetállami fogalmak mit is jelentenek valójában, politikaelméleti értelemben? - A politikusok racionális gondolkodású emberi lények, viszont használnak egy kettős nyelvezetet: van egyfajta nyelvezet a magánél etben, s van egy nacionalista, amely pedig a közember számára szól. Ez azért van, mer nem igazán értik a romániai közösségek mibenlétét, s nem ismerik fel Románia nemzeti érdekeit. Ennek az oka az, hogy hiába a racionalitás, ezek a politikusok nem professz ionálisak, azt gondolják, hogy nacionalizmus nélkül nem nyerhet valaki a választásokon. Önöknél, Magyarországon is megvan ez a gondolkodás, a Fidesznél is létezik ez a fajta kettősség a nemzetállam, a nemzeti érdek, s a nemzetiségek fogalmát illetően. Az összes keleteurópai államban, így Romániában, Magyarországon, Csehországban, Bulgáriában, sőt, még a nyugati Hollandiában is hiányoznak az eszmei irányok mentén megszervezett pártok, helyettük pragmatista pártok léteznek. Ezek a pártok nem értékekért, han em az erőforrásokhoz való hozzáférésért küzdenek.
