Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 17 A Nabuccóval végre fölcsillant egy újabb lehetőség a kelet – nyugati csővezetékekkel szemben. Ez nekünk és általában az egész keletközépeurópai térségnek rendkívül fontos fejlemény. Az EUban ezenkívül azért is döcög a közös energiapolitika, me rt régiónként más és más – kinek Algéria, kinek Norvégia, kinek egy cseppfolyós gázkikötő – a beszerzési forrás. Igazából csak a szárazföldbe zárt középeurópai régió erősen csővezetékfüggő, amely kizárólag keletről szerezheti be a szükséges energiát. Ezen a függőségen változtathat észak – déli irányultságával a Nabucco. Emellett a Molnak van egy kitűnő projektje, az új európai szállítórendszer (New Europe Transmission System – NETS). Ez a régió vezető gázszállító vállalatainak együttműködésével egy független , regionálisan integrált gázvezetékhálózati üzlet kialakítását szolgálja Közép- és DélkeletEurópában. Itt az EUtól már megkaptuk az első segítséget ahhoz, hogy a magyar – román gázvezetéki kapcsolat megszülessen. Temesváron erről is tárgyaltunk. A szerbek et, akiket Magyarország segített ki földgázzal az elmúlt télen, szintén érdekli a rendszerek összekapcsolása és a Nabucco is. Magyarország a visegrádi csoport elnöki feladatait látja el egy éven át. Ez rutinfeladat vagy több annál? Ez a csoport számunkra most azért is jelentős, mert a négyoldalú együttműködés segít ellensúlyozni a magyar – szlovák feszültséget. Két fontos külpolitikai dimenziót vállaltunk fel a visegrádi négyesben, s mind a kettőben szeretnénk előrelépni a magyar elnökség alatt. Az egyik az EU keleti partnerség programja. Ebben közvetlenül elsősorban Lengyelország érintett, kisebb mértékben Szlovákia, és a maga „falatnyi” ukrán határával Magyarország is. A másik dimenzió a NyugatBalkán helyzetének a stabilizálása, európai integrálása. Ott mo st viszonylagos béke van, de ez egy megrekedt folyamat csendje. Visegrádi körben kiemelt közös projekt a roma lakosság társadalmi integrálása is. Ennél is fontosabb elnökségi feladat vár Magyarországra az EUban 2011ben. Hol tartunk a felkészülésben? A tervek szerint haladunk előre. Jelenleg az elnökségi stáb, soksok szakértő képzése folyik. A parlament, az érintett tárcák ugyancsak készülnek, és ahogy látom, a közvélemény, az ország is egyre inkább ráhangolódik a feladatra. Ebben az ügyben van és – b ízom benne – lesz is nemzeti összefogás és lelkesedés, elsősorban Magyarország sikere érdekében. A válság és a megszorítások nincsenek hatással a felkészülésre? Az EUelnökséget – hangsúlyozom – szépen kell megcsinálni, mert a sikere évekig kamatozhat Mag yarország javára. Az mindig az érintett ország választása, hogy milyen szinten rendezi meg. A kísérő rendezvények, a Magyarországot bemutató programok lehetnek „fapadosak”, de lehetnek egészen káprázatosak is. A megszorítások mennyire kötik gúzsba tárcáj át? A minisztérium gazdálkodását a válság nem könnyíti meg. Az ideiek után a 2010es költségvetésben még újabb megszorítások lesznek. Ezek azonban nagyobb hatékonyságra sarkallnak. Tizenkét képviseletet bezárunk, közben pedig egy újabbat létesítünk Kínában , és továbbiak megnyitásán is gondolkodunk, főleg ott – Araböböl, KözépÁzsia és a TávolKelet – , ahol a gazdasági dinamizmus ezt indokolja. A mindennapi munkában kiemelt feladatunk, hogy a kormány válságintézkedéseit a külföld felé közvetítsük és a bizal mat növeljük, s egyúttal nagyobb hangsúly helyezzünk a gazdaságra. Már többször volt ilyen nekifutás ebben a minisztériumban. Most milyen a kapcsolatuk a gazdasági tárcával? Ezt a feladatot gazdaságdiplomáciai tapasztalatom miatt is komolyan veszem. A ga zdasági tárcával és annak vezetőjével, Varga Istvánnal jók a kapcsolatok. Minden lépést egyeztetünk. A Külügyminisztériumnak összesen 102 képviselete van. A gazdasági diplomaták ezen a rendszeren belül helyezkednek el, érdekes módon főleg az EU tagállamaib an, ahová már diplomáciai védettség nélkül, üzleti alapon is ki lehetne települni. Azt várnám, hogy a távoli országokban a gazdaság legyen a felderítő, és hívja maga után a diplomáciát. Ez egyelőre fordítva van. Névjegy: Dr. Balázs Péter (67) 1963ban v égzett a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Ezután a külkereskedelem területén helyezkedett el. 1982től a brüsszeli magyar külkereskedelmi kirendeltség vezetője, 1987től a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának helyettes vezetője, majd 1992 – 93ban az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára. Később nagykövet Dániában és Németországban. 2002től a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkára, 2003 májusától 2004 májusáig a Magy ar Köztársaság Állandó Európai Uniós Képviseletének vezetője. 2004. május 1. – november 22. között első magyar EUbiztosként az Európai Bizottság tagja.
