Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 27 http://www.manna.ro/szauna/Csabakiralyfi_roma_magyar_csikszentkiraly_2009_07_13.html vissza Valutaalapi vizsgálódás: szorongás szeptemberig ÚMSZ Bogdán Tibor | 200 90729 08:14:18 Nehéz vizsga elébe néz m ától a román kormány: a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kell elfogadtatnia, hogy az ország költségvetési hiánya meghaladhassa a bruttó nemzeti össztermék 4,6 százalékában megállapított szintet, amelyben a nemzetközi pénzintézettel korábban megállapodott. A z IMF küldöttsége két hétig tartózkodik Romániában. Ez idő alatt megbeszéléseket folytat az illetékes állami és kormányhatóságokkal, szakszervezetek, bankok, munkáltatói szövetségek képviselőivel. Néhány tárgyaláson jelen lesznek az Európai Bizottság és a Világbank szakértői is. Ahhoz azonban, hogy a valutaalapi szakértők rábólintsanak a román kérésre, a Bockabinetnek konkrét tervek, elképzelések felmutatásával kell bebizonyítania, hogy képes lesz maximálisan visszafogni a kiadásokat, illetve komoly összeg eket fordítani a beruházásokra. Lehetséges veszteségek: pénz, bizalom A tét nagy: a tárgyalások kimenetelétől függ az IMF által folyósítandó készenléti hitel 1,9 milliárd eurós második részletének lehívása. Amennyiben a kormánynak nem sikerül hitelt érd emlően bizonyítania, hogy életképes válságkezelő programmal rendelkezik, amelyet az elkövetkezőkben az eddiginél jóval nagyobb szigorral igyekszik gyakorlatba ültetni, akkor Románia az eurómilliárdok mellett a nemzetközi pénzügyi és üzleti körök bizalmát i s elveszíti – ami még a „készpénznél” is nagyobb veszteség lenne. A valutaalapiak ez alkalommal részletes jelentést készítenek a Románia által elfogadott, és az IMF, az Európai Unió, a Világbank és más nemzetközi pénzintézetek által támogatott gazdasági p rogram eddigi eredményeiről, és nem titkolják, hogy rendkívül tüzetesen kívánják megvizsgálni a kormány intézkedéseit, azok konkrét hatásait, az ország eljövendő kilátásait. Románia szeptemberig szoronghat a kölcsön sorsát illetően, a valutaalap szakember ei ugyanis csak augusztus 10én vonják le első következtetéseiket. Ezzel a felmérési procedúra azonban még korántsem zárul le, a jelentést a küldöttek az IMF Ügyvezető Bizottsága elő terjesztik, és ez a testület mondja majd ki a döntő szót, valamikor szept ember második felében – pontos dátumot egyelőre senki nem mer mondani. A sötétnél is sötétebb Az IMF küldöttei előrebocsátották, hogy a román gazdaság kilátásait most sok szempontból jóval sötétebbnek látják, mint a készenléti hitelszerződés aláírásakor , amikor szintén nem voltak derűlátóak. Persze, aligha mondtak újat a bukaresti illetékeseknek, hiszen maga Emil Boc miniszterelnök ismerte el – igaz, egy nappal a küldöttség megérkezése előtt – azt, hogy kormánya képtelen eleget tenni a márciusban rögzíte tt megállapodásnak. Így például nem tudja tartani a bruttó nemzeti össztermék alapján számított 4,6 százalékos költségvetési deficitet, olyan körülmények között, amikor a gazdasági hanyatlás a betervezett 4 százalék helyett várhatóan 78 százalékos lesz, ami nyilvánvalóan az adókból, illetékekből származó állami bevételek csökkenését is maga után vonja. Hivatalos adatok szerint, miközben az állam jövedelmei az év első öt hónapjában 1,1 milliárd euróval voltak kisebbek a tavalyi esztendő hasonló időszakához képest, az állam csaknem ugyanennyivel költött többet. A legtöbb pénzt a közalkalmazottak bérei emésztették fel, amelyek a bruttó nemzeti össztermék több mint 16 százalékának megfelelő összeggel növekedtek. Így aztán a kormányfő fogyasztási javakra és s zolgáltatásokra kiutalt állami pénzek megnyirbálását ígérő megszigorító programja mindössze 5 százalékos megtakarításhoz vezetett. Bukarest megkönnyebbülésére azonban a valutaalapiak közölték, készek az előzetesen megállapított gazdasági paraméterek eset leges módosításaira. Ennek ellenére egyáltalán nem lesz könnyű dolga az Emil Boc miniszterelnök által kijelölt, Gheorghe Pogea pénzügyi, Radu Berceanu közelekedési, Adriean Videanu gazdasági,
