Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.03 . 21 megközelítés csap össze. Az egyik a realisták álláspontja, amely Henry Kissinger egykori külügyminiszter és a Nixon Központ nevével fémjelezhető. Ők azt javasolják, hogy az USA ne kritizálja Vlagyimir Putyin egyre diktatórikusabb rendszerét, és főleg a fegyverzetkorlátozási ügyben tárgyaljon. A másik fő véleményt az orosz ellenzékiek és itteni támogatóik osztják, mint a továbbra is igen befolyásos, a demokratákhoz közel álló Zbigniew Brzezinski, vagy John McCain szenátor, volt republikánus elnökjelölt is. Ők nem akarják feladni az Oroszország demokratizálódásáért vívott harcot. E vonalat támoga tja a Freedom House keddi jelentése, amely Oroszországot a konszolidált önkényuralmi rendszerek csoportjába sorolja. - Érződik az amerikai álláspontban a tavaly augusztusi oroszgrúz konfliktus? Folytathate Obama sérelmi politikát? - Érdemes emlékeztetn i, hogy a grúzorosz válság első napjaiban az amerikai közvélemény többsége arra számított: ez a konfliktus vízválasztó lesz Oroszország nyugati kapcsolataiban. Később kiderült, hogy a grúz vezetés hibás politikája is hozzájárult a háborúhoz. Obama tanács adói is jól emlékeznek rá, hogy mi történt tavaly, ugyanakkor előre akarnak lépni az orosz kapcsolatokban. - A Kreml közölte: szükségesnek tartja, hogy a fegyverzetkorlátozási szerződés megújítását jogilag összekapcsolják a KeletKözépEurópát is érintő a merikai rakétavédelmi tervek felülvizsgálatával. Színvallásra készteti ez Obamát? - A rakétapajzs nem játszik olyan szerepet az Obamaelnökség elképzeléseiben, mint a Bushkorszakban. A lengyel sajtót követve úgy látom, hogy Varsóban és Prágában sem bizak odók a telepítésekkel kapcsolatban. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy az amerikai álláspont nem azért tolódik ebbe az irányba, mert az oroszoknak ez tetszik, hanem a rendszer költségessége miatt, és azért, mert a technológiája még nem bizonyított. Lehetsé ges, hogy pár év múlva újra előkerül a kérdés. De kétlem, hogy Obama éppen Moszkvában foglalna állást ebben a kérdésben. Ez a gyengeség jele lenne belpolitikailag. - Hogyan érinti Magyarországot az amerikaiorosz kapcsolatrendszer átalakulása? - Szerinte m három vonatkozásban. Az egyik: nincs szükség arra, hogy Magyarország egyfajta "híd" legyen Nyugat és Kelet között. Ezt feleslegessé teszi az is, hogy a WashingtonMoszkva kapcsolatrendszer láthatóan életre kelt. Nincs szükség arra, hogy Magyarország "hin tapolitikát" folytasson. A csúcstalá lkozó után arra is számítok, hogy a Bajnai Gordon vezette magyar kormány - Balázs Péter külügyminiszter minapi, korfui nyilatkozatának megfelelően - csökkenti az orosz befolyást a gazdaságban és a politikában egyaránt. Végül a magyaramerikai, illetve a ma gyarNATO kapcsolatok fellendülése lenne kívánatos, és ennek részeként ildomos lenne egyes guantánamói foglyok befogadása. Ehhez fontos lenne a Fidesz támogatása, már csak azért is, mert ha jövőre ez a párt kormányra kerül, úgy Washingtonban azt látnák: a Fidesz ellenzékben is elvi, atlantista politikát folytatott. vissza Cseh roma menekültek miatt Kanada visszaállítja a vízumkényszert Kanada július 7től ismét felújítja a vízumkényszert a cseh állampolgárokkal szemben – adt a hírül csaknem valamennyi prágai napilap és internetes portál. Szilvássy József – Pozsony| NOL| 2009. július 2. | Értesüléseik szerint Ottawa azért kényszerül erre a lépésre, mert ugrásszerűen megnőtt a tengerentúli országban menekült státusért folyamo dó csehországi romák száma. Tavaly 853 személy kérvényének csaknem kilencven százalékát kedvezően bírálták el. Idén április végéig már 1077 cseh állampolgár utazott hasonló szándékkal Kanadába. Többek között Anna Poláková, a prágai közszolgálati rádió (C ro) roma adásának főszerkesztője is, aki a személyét és családját ért rasszista indítékú inzultációkkal, továbbá a cseh társadalom radikalizálódásával indokolta a döntését, akár csak a legtöbb kivándorló.
