Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.03 . 13 kapcsolatokat építsen ki vele. Gyarmati István - aki katonapolitikai szakértő is - arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajna függetlensége és stabilitása biztonsági garanciát jelent Eur ópa számára. Mivel az EU és az Egyesült Államok Oroszországgal kapcsolatos politikája nem eléggé egyértelmű, Moszkva ezt úgy értelmezheti, hogy Ukrajna "szabad préda", és tovább próbálhatja növelni befolyását az országban. Márpedig Oroszország Ukrajna egys égének és függetlenségének gyengítésében érdekelt. Ukrajna jövőjéről szólva a kárpátaljai szabadegyetemen tartott előadásában Gyarmati István elmondta, hogy Magyarországnak "meg kell teremteni azt az intellektuális bázist, amellyel minden eshetőségre f el kell készülni", hogy mi történhet Ukrajnával és a kárpátaljai magyarsággal. vissza Szlovák nyelvöltés Krónika 2009. július 02. Mi, erdélyi magyarok csak hallgassunk. Nem a világvége, hogy Kolozsvár helységnévtábláin ne m szerepel magyarul a kincses város neve, hogy a helyi polgármester „lefelejtené” a műemlékeket tájékoztató feliratokról a magyar szöveget. zinte szóra sem érdemes, hogy a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja szülővárosának alma materében, a nagyszalont ai Arany János Főgimnáziumban – a bejárat kivételével – egyetlen magyar felirat sem látható, vagy hogy Nagyváradon ismeretlenek időről időre megrongálják a SebesKörös magyar nevét hirdető, magyar ifjúsági szervezet által kifüggesztett táblákat. Ez mind se mmi ahhoz képest, ami a felvidéki magyarokra vár azután, hogy a pozsonyi parlament elfogadta a szlovák államnyelvtörvényt. Azt a jogszabályt, amelyhez hasonlót nálunk az ügynökmúltja okán Felix fedőnévre hallgató Dan Voiculescu „konzervatív” politikus is dédelgetett korábban, csak szerencsére nem sikerült elfogadtatnia a román parlamenttel. Az önmagát européer politikusként hirdető Robert Fico szlovák kormányfőnek – „hála” fasiszta és magyarellenes koalíciós partnere, Ján Slota közreműködésének – azonban i gen, és ezzel dobott még egy lapáttal a többség és a kisebbség békés együttélésének, a szlovák – magyar kapcsolatok kitartóan ásott sírjára. A törvény szerint ugyanis a felvidéki magyarok ötezer eurós bírságot kockáztatnak, ha nyilvános helyen Pozsonynak „e jtik” a Bratislavát vagy ha helytelenül beszélnek szlovákul. Hasonló büntetésre számíthat pozsonyi laptársunk, az Új Szó is, ha nem tünteti fel szlovákul is a folyók, hegységek, tájegységek nevét. A szlovák hatóságok immár olyan messzire mentek a magyarell enes intézkedésekkel, hogy ellenlépésként nem elegendő a felvidéki magyar politikusok, a budapesti parlamenti pártok és a kormány belterjes ejnyebejnyéje. Ezúttal elengedhetetlenné vált a pozsonyi kormány velejéig magyarellenes megnyilvánulásainak nemzetk özi fórumok elé vitele, itt az ideje aktiválni a júniusi európai parlamenti választásokon oly sokat emlegetett Kárpátmedencei magyar összefogást. Hiszen Brüsszelnek is be kell látnia: az európai korszellemmel, kultúrával homlokegyenest ellentétes nyelvrek cumozással Szlovákia nemcsak a magyarokra, hanem az Unió képviselte civilizációs értékrendre öltötte ki a nyelvét. vissza Szerző(k): Rostás Szabolcs Magyarellenes hadak temetője a Vereckeihágón Kitekintő / posztinfo.hu 2009. július 3., péntek A magyarok ellen harcoló szicsgárdisták maradványait temetik újra. Katonatemetőt hoznak létre a Vereckeihágón, ahová az 1 939ben ott kivégzett szicsgárdisták exhumált földi maradványait temetik újra – jelentették be kedden a Lemberg megyei tanács ülésén. Osztap Kozak, a Julija Timosenko Blokk (BjuT) képviselője felszólalásában közölte, hogy a katonatemetőt a Vereckeihágó L emberg megye felé eső részének azon a helyén alakítják ki, ahol tavaly ősszel mintegy tíz, feltételezhetően szicsgárdista földi maradványait tartalmazó tömegsírt tártak fel. A Szicsgárdát az 1939ben kikiáltott KárpátUkrajna független ukrán állam magyar és lengyel megszállókkal szembeni védelmére hozták létre, s támogatására az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) Galíciából küldött embereket – idézte a képviselőt a lembergi zaxid.net hírportál. Kozak elmondta, hogy egyedül a szicsgárdisták szálltak sze mbe a Csehszlovákiához tartozó Kárpátalját 1939 márciusában elfoglaló horthysta Magyarországgal, s közülük több százan vesztették életüket. A fogságba esett
