Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 18 kormány meddig tudja tenni azt, amit tesz”. Hozzátette, akkor van esélye a kormánynak, ha az emberek úgy érzik, már nem érdemes a politikával foglalkozni. Ám „abban a pillanatban, mihelyt az új többség (…) aktív többség is lesz, azaz képes cselekedni, abban a pillanatban önök egy olyan napra fognak ébredni, amikor kinéznek az ablakon, beleszagolnak a levegőbe, és pontosan tudják, hogy ez a nap nem megy le anélkül, hogy ez a kormány el nem takarodik a helyéről”. A hosszú 72 óra Amikor a kövéri beszéd elhangzott a Fidesz már fél éve küzdött az előrehozott választásokért. Orbán Viktor ugyanis még 2006 októberében adott 72 ó rás ultimátumot az MSZPnek arra, hogy elmozdítsa helyéről Gyurcsány Ferencet. Az őszödi beszéd nem sokkal korábban szivárgott ki, s ez be is indította az ellenzéki nagyüzemet. Orbán azt közölte, ha az MSZP nem tesz eleget kérésének, október 6ra tüntetést szerveznek a Kossuth térre, és ezt így folytatják akár egészen október 23ig. A Fidesz vezetője az ultimátum bejelentésekor azt hangoztatta, „minél tovább marad a miniszterelnök, annál nagyobb lesz a baj”. Orbán azt is kifejtette, hogy ebben a helyzetben egy nemzeti egységkormány oldhatja meg a pénzügyi és erkölcsi válságot, a miniszterelnök saját maga ellen kért parlamenti bizalmi szavazása pedig csupán hazug, ócska trükk. Az ultimátum lejártát követő Kossuth téri „vekkeres” tüntetésen már szakértői korm ányt követelt az ellenzéki vezető. Pálinkás József fideszes képviselő – aki azóta az MTA elnöke lett – novemberben azt is tudatta, hogy az előrehozott választásoknak két év múlva kell lennie, addig átmeneti, de teljes jogkörrel bíró, nem Gyurcsány Ferenc v ezette kormánynak kell vezetnie az országot. Az előrehozott választások és a szakértői kormány képe eztán érdekesen keveredett a Fidesz politikájában. Olykor az egyiket, máskor a másikat preferálták, de volt, hogy mindkettőért kiálltak. Érdemes megjegyezni , hogy amióta több más párt, például az SZDSZ, majd nemrégiben az MSZP is szakértői kormányhoz hasonló kabinetet akart, a Fidesz elpártolt ezen ötletétől, s az előrehozott választások mellett tették le a voksot. Az mindenesetre biztos: Orbánék többször is kezdeményezték, hogy az Országgyűlés oszlassa fel magát, s írjanak ki új választásokat. Minden kísérletük kudarcba fulladt. Volt olyan is, hogy még Sólyom László kormányfő is mellettük tette le a voksot – számtalan bírálatot kiváltva ezzel. Amikor ugyanis Gyurcsány Ferenc idén márciusban közölte: lemond kormányfői posztjáról, s új jelöltet állít, az államfő az előrehozott választások mellé állt. Mint mondta: a konstruktív bizalmatlansági indítványnak, amelyet Gyurcsány kezdeményezett maga ellen, jogilag n incsen akadálya, de a válság miatt érdemesebb volna előrehozott választásokat tartani, hogy egy erős támogatású kormány kezdhesse meg a munkáját. A 72 óra már többszörösen letelt, ám előrehozott választásokat eleddig nem sikerült kiharcolnia az ellenzékne k. Elemzők szerint egyébként a választások hajszolásával Orbán Viktor igazából csak a két vesztes parlamenti voksolás után így akarta egyben tartani hitét veszített szavazótáborát. A kormánybuktatás ígérete fokozta az elszántságot, a harci kedvet – mondták időről időre a politológusok, és ezt névtelenséget kérve maguk a fideszes vezetők is elismerték. Fordulópontok? Pedig az ellenzék harci kedve több alkalommal is megmutatkozott: az önkormányzati választásoknál, a háromigenes népszavazásnál és az európai parlamenti voksolásnál is. A legnagyobb ellenzéki párt minden egyes alkalmat igyekezett a kormány „elkergetésének” lehetőségeként feltüntetni szavazói előtt. Legelső fogásuk az volt, hogy a 2006os önkormányzati választásokat az országgyűlési voksolás „h armadik fordulójának” nevezték ki. A Fidesz ezen ugyan magabiztosan nyert, s az ország térképét jószerével narancssárgára festették, ám a kormány nem adta meg magát, s tovább folytatta munkáját. Éppen azt a munkát, amely ellen a következő „korszakváltó” sz avazását meghirdette a Fidesz. Nem más volt ez, mint a háromigenes népszavazás, amelyen a kabinet néhány – ám igen fontos – reformját támadták meg. Orbán ekkor azt üzente: ez „lényegében egy előrehozott választás lesz”. Az emberek a népszavazással nemcsa k hogy ítéletet mondanak az egészségügyről, az oktatás jövendőbeli szerkezetéről, de válaszolnak arra a kérdésre is, hogy a jelenlegi úton akarnake tovább menni vagy másik irányt választanak –
