Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-20
MeH Nemzetpol itikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.20 . 16 A rendezvény programjának, tematikájának kidolgozásakor elsődleges szempont volt a je les évfordulókra való emlékezés, így ebben az évben a fiatalok a különböző tematikus programok kapcsán megismerkedhettek Kazinczy Ferenc, Benedek Elek és Radnóti Miklós életével, munkásságával. Folytatva a korábbi évek barangolásait, idén - Kazinczy Ferenc nyomán - Sátoraljaújhelyre, Széphalomra és a felvidéki Kassára látogattak. Az Ifjúsági Találkozó egyik legnépszerűbb programja a világ szinte minden részéről idesereglett amatőr művészeti csoportok bemutatkozása volt. Ebben az évben a Bazilika előtti Sze nt István téren, Sátoraljaújhelyen és a felvidéki Gombaszögön adtak gálaműsort a nagyközönségnek a néptánccsoportok. vissza A horvátországi magyarság kutatása és jövőképfejlesztésének programterve Írta: dr. Kondor Tamás Magyar Anpló 2009. július 16. csütörtök, 10:01 A horvátországi magyarság demográfiai, szociális, ill. önazonosságtudat kutatása a nyelvi, illetve társadalmi asszimiláció tükrében, a tömbszerűen, illetve szórványban elhelyezkedő magyarlakta település ek társadalmi, gazdasági, kulturális helyzetfeltáró kutatása, jövőképfejlesztés. A kutatásifejlesztési programban résztvevő intézmények: szervezőként az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, a Baranyai Júlia Népfőiskola, a Turul Civil Kezdeményezések Egyesülete, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet Kolozsvár, és a C.S.Ő. kft. Együttműködő intézmények: Magyar Egyesületek Szövetsége és a Pécsi Tudományegyetem. A programot támogató intézmények az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Köza lapítvány és a Magyar Köztársaság Miniszterelnöki Hivatala A kutatási és jövőkép fejlesztési program tematikája Horvátországban a 2001es népszámlálás szerint 16 595 - 18. életévét betöltött - ember vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Ez a szám az 1991- es felmérések szerint még 22 355 fő volt. Ha az időben visszafelé haladunk, még elkeserítőbbnek tűnik a magyarság létszámcsökkenése. Ezen tendencia, komplex okokozati viszonyai, történelmi, gazdasági, társadalmi háttere már feltárásra került.Kutatásunk során nem is ezen előzményekkel, hanem a jelenlegi állapot részletes feltárásával, az eredmények elemzésével és jövőképalkotással foglalkozunk. Kutatásunk elsődleges céljának egy olyan koncepció kialakítását tekintjük, mely a térség lakóinak, és ezen belü l természetesen magyarságának, mindennapi életét könnyíti meg. Központi kérdésünk, hogy mely módon lehet egy pozitív gazdasági, kulturális, társadalmi és identitásbeli jövőképet felépíteni a horvátországi magyarlakta települések számára. A kutatási program keretein belül, települési és társadalmi szinten vizsgáljuk, hogy hol, milyen fejlesztésekkel lehet e pozitív jövőkép irányába lépéseket tenni! Ezt a célt tűztük ki magunknak, mikor e programtervet felvázoltuk. E cél megvalósítása, nemzetünk kulturális egységének megőrzése, és magyarságunk fennmaradása szempontjából elengedhetetlen. A peremvidékeken élő magyarok a legveszélyeztetettebb társadalmi rétege nemzetünknek, hiszen az asszimiláció és a szórványosodás által fellépő negatív tendenciák sokszorosára növelik az esélyét a népességfogyásnak. Kutatásunk eredményeivel természetesen olyan fejlesztési lehetőségeket tárunk fel, melyek a települések összlakosságának is érdekeit szolgálják. Példának okáért, ha valamely településen az adott gazdasági erőforrás okra alapozva munkahely teremtésére látunk lehetőséget, vagy az épített értékek és táji adottságok kihasználásából adódó turisztikai fejlesztésekre, akkor ez minden ottani lakos életére pozitívan hat. Munkánk során olyan fejlesztési koncepciókat alkotunk, a kutatásfejlesztési módszereken keresztül, melyek nyomán elindulva, valós programok nyújthatóak be az országos, nemzeti, ill. Európai Uniós pályázatokon. A teljes kutatás első szakaszaként megvalósuló kutatásfejlesztési program célterületei Ma valamiv el több, mint a horvátországi magyarság fele él a Drávaszögben és Szlavóniában, míg a másik ötven százalék, szétszórva, szórványban Horvátország más vidékein. Kutatási programunk első részében 18 magyarlakta
