Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-17
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.17 . 14 Németh Zsolt: A romániai magyarság nem szakadt le az anyaországtól – „Sokat kell még tennünk térségünk demokráciájáért” MNO 2009. július 16. 18:49 Sokat kell még tennünk azért, hogy térségünkben a demokrácia kiteljesedhessen – hangzott el a XX. Bál ványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor csütörtöki programján, ahol a szabadegyetem alapítója, Németh Zsolt is részt vett. A fideszes politikus az euroatlanti integráció pozitívumaként említette, hogy a romániai magyarság nem szakadt le teljesen az anyaor szágtól. Ugyanakkor Egyed Péter, kolozs vári filozófiatörténész elmondta, hogy a románok többsége nem tekinti államalkotó tényezőnek az erdélyi magyarokat. • Traian Basescu is jelen lesz Orbán Viktor előadásán A keletközépeurópai országok rendszer váltás utáni euroatlanti integrációja az eredetileg reméltnél gyorsabban zajlott, de ez a folyamat ma megtorpanni látszik a NyugatBalkánon és Ukrajna nyugati határánál, térségünkben ugyanakkor még sokat kell tenni a demokrácia kiteljesedéséért – erről bes zéltek csütörtökön Bálványoson román és magyar politikusok, politikai szakértők. A XX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor csütörtöki programjának egy részét a tábor húsz évvel ezelőtti helyszínén, Bálványoson tartották. A szabadegyetem két „alap ító atyja”, Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke életfát avatott abból az alkalomból, hogy most ünneplik a bálványosi folyamat elindulásának huszadik évfordul óját. Az alsócsernátoni Haszmannnépiskolában faragott emlékfával arra emlékeztek, hogy ezen a helyszínen szervezték 1990 és 1996 között a táborokat. Később a rendezvény kinőtte a kempinget, így költözött le a Csomádhegy túloldalán fekvő Tusnádfürdőre. Megtorpant az euroatlanti integráció a NyugatBalkánon és Ukrajnánál Az avatási ünnepség után ugyanitt kerekasztalbeszélgetést rendeztek „Keletközépeurópai blues. Erős térségpolitika? Mennyire volt sikeres a rendszerváltás a térségben?” címmel. A geo politikával foglalkozó Molnár Gusztáv a térségben zajló integrációs folyamatok két sebességéről beszélt. Úgy fogalmazott, hogy a nyugati hatalmak kezdetben az akkori Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország felzárkóztatását akarták, a térség többi álla mát nagyobb időperspektívában akarták az euroatlanti integráció részesévé tenni. Az előadó szerint azonban a folyamat felgyorsult, jelenleg azonban megtorpant a NyugatBalkánon és Ukrajna nyugati határánál. Dinu Zamfirescu román liberális politikus a Nag y Imre újratemetésén részt vevő, az akkori magyar ellenzékkel közös nyilatkozatot aláíró román értelmiségiek egyikeként szólt a rendszerváltásról. Szerinte a térségben különböző módon zajlott az integráció. Az országok egy része ugyanis már eleve demokrati kus hagyományokkal rendelkezett – mondta – , más országokban, így Bulgáriában és Romániában viszont még sokat kell tenni az európai értékek meggyökeresedéséért. A román többség nem tekinti államalkotó tényezőenk az erdélyi magyarságot Egyed Péter kolozsvá ri filozófiatörténész kifejtette: a rendszerváltás előtt a térség országaiban ugyan hiányzott a szabadság, de biztonság volt, a demokratikus rendszerben azonban a szabadsághoz bizonytalanság is társul. A romániai helyzetet illetően úgy vélte, hogy a román többség nem tekinti államalkotó tényezőnek a romániai magyar kisebbséget, hanem olyan közösségnek, amelyet „kezelni”, „kézen fogni” kell.
