Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-02
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.02 . 17 Bizonytalanság ÚMSZ Szelle midézés | 20090702 09:54:29 A krízisjelenség alanyi ismertetőjele: a válságtudat. E válságtudaton az emberi tudatnak azt a sajátos helyzetét kell érteni, amely a jelenségeket válságosnak látja, fogja fel és tudja, és nem képes azokat másképpen felfogni. A krízisjelenség alanyi ismertetőjele: a válságtudat. E válságtudaton az emberi tudatnak azt a sajátos helyzetét kell érteni, amely a jelenségeket válságosnak látja, fogja fel és tudja, és nem képes azokat másképpen felfogni. A megoldhatatlansági jelleg minden esetben a tárgyi világban jelentkezik, a válságtudat szellemipszichológiai jelleg. (...) E tudatnak magától értetődően szintén két oldala van, s ez megfelel a megoldhatatlanság két oldalának. Az egyik: a bizonytalanság, a második: a végzetesség. A válságtudat első ismertetőjele az, hogy az ember, aki válságtudattal él, alapvető módon bizonytalanságban tudja magát. A világ körülményeit, tényeit, valóságát, eseményeit nem képes többé meg nem ingathatóan biztosnak, abszolút szilárdnak felfogni. A val óság valamiképpen feloldódik, meghígul, megfoghatatlan, bizonytalan lesz. Már nem alap és támasz többé. (...) A bizonytalanság nem tárgyi tünet, hanem az alkotó, cselekvő, működő embernek le nem vethető sajátsága. (...) A realitás ma éppen olyan bizonyos, mint minden időben volt. Csak a tudat az, amely a realitást maga alól elrántva érzi s úgy tapasztalja, hogy legyőzhetetlen erőknek kiszolgáltatva él. A válság irodalmában e bizonytalansággal szemben kétféle álláspont lehetséges, és mind a kettő megtalálh ató. Az egyik álláspont azt vallja, hogy e bizonytalanság az elsődleges mozzanat, s ebből keletkezett a válság. A második azt tartja, hogy a primer momentum a válság, s ennek eredménye az, hogy az emberi tudatnak fel kellett vennie a bizonytalansági magata rtást. Hamvas Béla: A világválság Oktatás: reform reform hátán ÚMSZ Antal Erika | 20090702 10:04:52 Újabb tanügyi reformra készül az oktatási minisztérium: Ecaterina Andronescu tárcavezető a kilencedik osztályos felvételi, illetve az érettségi vizs gák rendszerének megváltoztatásáról nyilatkozott. Újabb tanügyi reformra készül az oktatási minisztérium: Ecaterina Andronescu tárcavezető a kilencedik osztályos felvételi, illetve az érettségi vizsgák rendszerének megváltoztatási szándékáról beszélt az e gyik központi román napilapnak. Eszerint a hetedikes és nyolcadikos diákok esetében megszűnnének az eddigi egységes félévi dolgozatok, amelyek eredménye alapján lehetett jelentkezni a líceumba, és a korábbi képességvizsgához hasonló módszerrel mérnék fel a tanulók felkészültségét. Ezeket a felmérő teszteket az úgynevezett PISAmodell szerint, hetedik és nyolcadik osztály végén kellene elvégezzék a diákok, ezek eredményeinek részaránya a végső rangsorolásban 25 százalékot tenne ki, míg 50 százalékban a nég y középiskolai év átlaga számítana, 25ben pedig az ismét bevezetendő felvételi vizsga. A PISAtesztek alapismereteket és gyakorlati tudnivalókat mérnének fel, és Európában már sikerrel alkalmazott modellt követnének. Ami az éppen zajló érettségi vizsgáka t illeti, Andronescu szándékai szerint azok is jeletős mértékben változnának jövőtől. A szóbeli vizsgákat a miniszter már a tizenkettedik osztály második félévének során megejtené, míg az írásbeliket megtartaná a jelenlegi formájukban.
