Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-15
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.15 . 30 Keresztély Irma szerint általába n a szülők nem engedik gyerekeiket ilyen profilú osztályba, mivel mindkettőt nehéz szakmának tartják. Ugyanakkor nem akarnak olyan képesítést gyereküknek, amellyel szerintük megpecsételik a sorsát, és túl nehéz pályára ítélik, mondta a szakember. Németor szág a követendő példa A főtanfelügyelő arról is beszámolt, hogy erőltetve tartják fenn a 60 – 40 százalékos arányt a gimnáziumokban és a szakiskolákban jóváhagyott osztályok között. Ha ez nem lenne, minden diák az elméleti oktatást választaná, holott a tár sadalmat nem az akadémikusok, hanem a jó szakemberek tartják fenn, vélte a pedagógus. Romániában az oktatási minisztériumtól várják, hogy megoldja a fiatal szakemberek képzését, ezzel szemben Németországban a munkaügyi, az oktatási és a pénzügyminisztérium közösen kezeli ezt a kérdést, magyarázta. Itt a cégek vállalják a fiatalok gyakorlati oktatásának megszervezését, az inasok pedig némi fizetést kapnak az államtól, így önállósodni tudnak, ismertette az ottani viszonyokat Keresztély Irma. A szakember sze rint nyugati mintára itthon is be kellene vezetni, hogy a vállalkozók, az iskolák és a diákok partneri szerződéseket kössenek. A megállapodás értelmében az inas heti három napon egy cégnél gyakorlatban tanulja a mesterséget, két napig az iskolában elméleti oktatásban részesül. A tanulmány befejezése után nagy a valószínűsége annak, hogy a cég alkalmazza a képzett, betanult szakembert. Azonban ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, az államnak támogatnia kellene a programba bekapcsolódó kis- és középvállalkozókat, figyelmeztetett Keresztély. Kovászna megyében idén a 13. osztály elvégzése után 391 végzős szerezte meg a technikusi és egyben érettségi oklevelet. Öt éve közel ezren kezdték el a szakiskolát, az utolsó szintig azonban csak egyharmaduk jutott el, a több iek megelégedtek tíz vagy tizenegy osztállyal. A teljes képzést elvégzők többek között állategészségügyi, gasztronómiai, kereskedelmi, szállítási, rendezvényszervezői, elektrotechnikai és textilipari ágazatokban szereztek oklevelet. Bukott diákokra várna k Háromszéken egyébként a beiskolázási tervben jóváhagyott 71 kilencedik osztály közül 9 nem alakult meg a felvételi első szakasza után. A négy magyar és az öt román tannyelvű osztály egyelőre azért nem jöhetett létre, mert nincs meg a törvény által előírt minimális létszám – közölte Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő. Mint mondta, még van remény arra, hogy ősztől ezek az osztályok is beindulnak, ugyanis a megyében 170 nyolcadik osztályt végzett gyerek bukott meg és kénytelen pótvizsgázni. Ezek hat osztályt tudnának benépesíteni, velük kiegészülve megalakulhat a beiskolázási tervben jóváhagyott valamennyi kilencedik osztály, magyarázta a főtanfelügyelő. Mint ismeretes, az oktatási minisztérium a nyolcadikos diákok létszáma alapján határozta meg a létesülő kilencedik osztályok számát. Keresztély Irma korábban hangsúlyozta, a módszer miatt hátrányos helyzetbe kerülnek azok a megyék, ahol két nyelven folyik az oktatás. Háromszéken vannak olyan kisvárosok, ahol kevés román diák iratkozott be kilence dik osztályba, de számukra is lehetőséget kell biztosítani, hogy lakhelyükhöz közel, anyanyelvükön tanuljanak tovább. Így kénytelenek csökkentett létszámú osztályokat kialakítani számukra, miközben a neves magyar gimnáziumokban minden évben túljelentkezés van. A júniusi felvételi után Háromszéken mindössze három gyereket nem osztottak be kilencedik osztályba, ők csupán néhány opciót tüntettek fel a jelentkezési lapon. A második elosztásra július 16án, csütörtökön kerül sor, ekkor a különleges helyzetben levő diákok is jelentkezhetnek. Például egy ikerpár, akiket első alkalommal másmás osztályba soroltak, de joguk van ugyanabban tanulni. A háromszéki diákok körében nincs nagy migráció: 44en folytatják középiskolai tanulmányaikat más megyében, ugyanakkor 45, más megyéből érkezett tanuló iratkozott be valamelyik Kovászna megyei kilencedik osztályba. Csökkent a Magyarországon tanulók száma Csökken a tanulmányi kivándorlás Szatmár megyében is, míg az előző években tucatjával mentek Magyarországra tanulni a diákok, jelenleg a határ menti megyében egyre kevesebben íratják be csemetéiket a közeli határon túli kisvárosok középiskoláiba. „Mióta megszüntették a képességvizsgát, nagyon kevés szatmári diák tanul Magyarországon. Többnyire csak azok, akiknek a család ja is átköltözik” – mesélte Kónya Árpád főtanfelügyelőhelyettes.
