Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-14
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.14 . 7 pusztinai közösségi ház is. Az intézmények felépülését követően a működtetése, illetve az oktatási programok költségvetési fed ezetének biztosítása az elsődleges cél. 2007től a kiszámíthatóság okán, a csángó oktatási program is bekerült a hosszú távon támogatott „Nemzeti Jelentőségű Intézmények és Programok” közé. 2007től ennek megfelelően átstrukturálódott a csángó intézménye k és programok támogatása is: az elkülönített csángókeret az oktatás mellett kulturális és tudományos tevékenységek anyagi hátterét is biztosítja, továbbá ebből a keretből részesültek a csángók programjait segítő magyarországi szervezetek is. Az elkülöníte tt keretet további támogatások (koordinációs keret, oktatásnevelési támogatás) egészítik ki a Miniszterelnökség fejezetből. Az összes támogatás meghaladja az évi 100 millió forintos összeget. Solomon Adrián kiemelte a magyar kormánytól kapott támogatások fontosságát. A külhoni magyar közösségek vonatkozásában evidencia, hogy minden fejlesztés alapja az oktatás, amely az identitás őrzésének alapja is egyben. Ezért jelent nagy segítséget az oktatási programok, valamint a közösségépítéshez elengedhetetlen ku lturális programok támogatása. A Csángóföldön az identitás megőrzésének alapeszköze a Moldvai Magyar Csángószövetség és a SzeretKlézse Alapítvány által kiváló eredménnyel útnak indított és menedzselt anyanyelvi oktatás, ezért Solomon Adrián a támogatások szinten tartásának fontosságát hangsúlyozta. vissza Román szerző könyve a székelyföldi magyarok és románok közötti kommunikáció hiányáról Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2009. július 13., hétfő (MTI) - A székelyföldi magyarok és románok között alig van kommunikáció, mindkét közösség elkülönül a másiktól, miközben mindkét oldalon mítoszok élnek a másik nemzetiséggel kapcsolatosan - ezt a témát boncolgatja Dan Manolachescu sepsiszentgyörgyi újságíró abban a könyvében, amely románul és - a napokban - magyarul is megjelent. Ez az első olyan könyv, amelyben egy román szerző megpróbálja elfogulatlanul szemlélni a Székelyföldön tömbben élő magyarság és az ott kisebbségben (amúgy az ország egészét tekintve többségben) élő románság viszonyát. Manolachescu az MTI kérdésére válaszolva kifejti, hogy Székelyföldön hiányzik a "multikulturalitás" szelleme, a románok és a magyarok alig gondolnak a közös gondok megoldására, mindkét közösség elkülönül egymástól, a szakadék csak mélyül közöttük. A szerző egyaránt ostorozza a székely földi magyarokat és románokat, amiért nem hajlandók elsajátítani a másik nemzetiség nyelvét, sokan még büszkék is arra, hogy nincsenek barátaik a másik csoportból, ugyanis már gyermekkoruktól beléjük nevelik a másság tudatát. A könyv a Székelyföld mít oszai címet viseli. A szerző az MTInek fel is vázol néhány példát e mítoszokból. A románok körében például országszerte él az a legenda, amely szerint azon a földön a boltban nem ad kenyeret az elárusító, ha románul kéri a vevő. Ugyanilyen hamis mítosznak tekinti az újságíró a székelyföldi magyarok által vallott "etnikai elnyomást", miközben sokan egészen más okokból (például jobb állás, fizetés reményében) költöztek el onnan. A szerző mítosznak tekinti az autonómiának azt a felfogását is, ahogyan azt egyes magyar körökben megfogalmazzák. Elismeri: még léteznek elégedetlenségre okot adó hiányosságok, még nincs államilag finanszírozott magyar egyetem, még kirónak egyegy büntetést a magyar zászló felvonásáért, a székely himnusz éneklésekor még hallatsza nak bekiabálások. Szerinte ugyanakkor a magyar nemzeti kisebbség jogai egyre szélesebbekké válnak, a fokozatosan megvalósuló decentralizáció még több autonómiát fog hozni számukra. Ha az országos szintű jogalkotásban akár a legkisebb módosítást is végrehajtják a kisebbségekre vonatkozóan, az már önmagában is az autonómiát erősíti - vélekedik. "Ezen túlmenően már csak az autonómia fokozatairól beszélünk... A kulturális autonómia t énylegesen létezik: a magyar nyelv használata a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban, az anyanyelvi oktatás minden szinten, a magyarok vezette kulturális intézmények egy stabil kulturális autonómia légkörét teszik teljesebbé" - vallja. Az MTIn ek hozzáfűzi: az autonómia nem egyik napról a másikra valósul meg, az folyamat, út, amelyen végig kell menni. Az autonómiát egyébként az adott állam adja, azt nem lehet önhatalmúlag kikiáltani - mondja Dan Manolachescu. vissza
