Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-13
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.13 . 22 Szövetségével, a debreceni székhelyű Északa lföldi Termálklaszterrel és a gyulai székhelyű Délalföldi Termálklaszterrel. Az ünnepélyes szerződéskötés a DélAlföldi Fürdőfejlesztő Egyesület tízéves jubileuma jegyében zajlott. Folyományaként a Vajdasági Egészségturizmus Klaszter egy nemzetközileg is jelentős Eurorégiós Alföld SPA márka bevezetésén, elismertetésén munkálkodik. Az emlékülésen beszámoló hangzott el a partnerek eddigi és tervezett tevékenységéről, valamint kezdeményezést fogalmaztak meg a nemzetközi pályázatokon való közös fellépésről. A vajdasági klaszter tevékenységét Pálinkás József klaszterigazgató mutatta be. Hangsúlyozta, hogy az idén regionális jelleget öltött, immár tartományi szintre emelkedett a szerveződés, s ennek következtében immár nemcsak a magyarkanizsai és északbácskai kistérség 72 településének 300 ezer lakosát, hanem Vajdaság 2,1 millió polgárának érdekeit képviseli. vissza Szabadságkorlátozás vagy rendteremtés? – Az újságíró egyesületek eltérően nyilatkoztak a tájékoztatási törvényjavas latról Magyar Szó B92 2009. július 13., hétfő Az ország újságíró szervezetei igencsak eltérő véleménnyel nyilatkoztak a hétvége folyamán a tájékoztatási törvénytervezetről. A Szerbiai Újságírók Egyesülete (UNS) szerint a szóban forgó törvényjavaslat korlátozná a média és a kritikus gondolkodás kinyilvánításának szabadságát. A Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (NUNS) viszont egészen más hangnemben minősítette a törvényjavaslatot, szerintük ez a jogszabályozás rendet és felelősséget teremtene a mé diumok munkájában. – A törvényjavaslat kísértetiesen emlékeztet a Vučićféle tájékoztatási törvényre – vélekedett Nino Brajović, az UNS főtitkára. Nadežda Gaće, a NUNS elnöke viszont a következőket hangsúlyozta: – Ezt a törvényt, vagyis törvénymódosítás t nem szabad összehasonlítani a Milošević idejéből származó rosszindulatú törvénnyel, hiszen a két dokumentum egyetlen pontban sem fedi egymást. A legtöbb vita a napilapok kiadói számára előirányzott kötelező alapítói tőkét meghatározó rendelkezés, valami nt a feltételezett ártatlanság megsértése esetére meghatározott büntetés körül alakult ki. A törvényjavaslat rendelkezése értelmében a feltételezett ártatlanság megsértése esetén a médiumnak egy vagy hét napi eladott lapszámából származó bevételt, illetve a hirdetésekből származó bevételt kell büntetésként kifizetnie, továbbá a javaslat rendelkezése szerint a médium felelős személyét 200 000 dinártól kétmillió dinárig terjedő pénzbírsággal sújtanák. – Úgy tűnik, hogy a kötelező alapítói tőkével azt szeretn ék biztosítani, hogy ezeket a megnövelt bírságokat ki is lehessen fizetni. Valamint kifejezőbbé válik az állam hatása és szerepe, hiszen az államügyész elindíthatja majd az eljárást egyes médiumok betiltására. Ez a törvényjavaslat a kapcsolatok rendezése h elyett a média szabadságát korlátozhatja – vélekedett Brajović. – A büntetések magasabbak, de ez így van jól. A média szabadsága mindenekelőtt a média felelősségét jelenti. A legfontosabb, hogy ellenőrzött hivatkozásokra, az etikára és a morálra hivatkozv a írjunk. Szerintem a törvényjavaslat egy kísérlet arra, hogy a médiumok Szerbiában felelősségteljesebben dolgozzanak – hangsúlyozta Gaće. A két egyesület véleménye azzal kapcsolatban azonban egyezik, hogy a kormány kapkodva és a médiumok képviselőinek a bevonása nélkül dolgozta ki a tájékoztatási törvényjavaslatot. Mindkét egyesület örvendetesnek tartja, hogy a lapok jegyzékébe való bejegyzéssel áttekinthetővé fognak válni a nyomtatott médiumok tulajdonosi szerkezete. A szóban forgó törvényjavaslat a par lament csütörtöki rendkívüli ülésén kerül a képviselők elé. vissza
