Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-13
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.13 . 11 Lapunknak nyilatkozva Bugár Béla jobbközép, szociális ügyekben pedig középpártként határozta meg a Hidat, amely kiemelt figyelmet kíván fordítan i a délszlovákiai országrész elmaradott infrastruktúrájának fejlesztésére. Elmondta azt is, hogy nem etnikai, hanem polgári elvek alapján építkező és működő pártot alapítottak, amelyben a konjunktúralovagok, továbbá a letűnt rezsim besúgói, de a mai titko sszolgálatok tagjai sem kapnak helyet, viszont a jó szándékú szlovákokat, ukránokat, ruszinokat és más nemzetiségűeket örömmel fogadnak. Érdeklődésünkre Rudolf Chmel elmondta, hogy Szlovákiában rossz, kimondottan aggasztó a társadalmi légkör. Ezért tartot ta fontosnak több szlovákiai magyar politikus kezdeményezését, amellyel alternatívát mutatnak fel a nacionalizmus, a kölcsönös előítéletek elburjánzásával szemben, s ezért vállalt tisztséget a Hídban. - Mostanság elég kevesen vannak, akik a párbeszéd és a kölcsönös tolerancia hídjait építik, sokkal többen ássák az indulat és a gyűlölködés árkait a két szomszédnemzet között. A pártalapítás ugyan mindig nagy lutri, de bízom abban, hogy a HídMost létrejötte egyfajta társadalmi igényt elégít ki, mert a látszat ellenére nagyon sok szlovák és magyar, valamint már nemzetiségű polgár szeretne békében élni és békésen együttélni. - válaszolta az alelnök. A tanácskozáson minden küldött az anyanyelvén, magyarul vagy szlovákul szólalt fel. Az északszlovákiai támogatók szinkrontolmácsolást vehettek igénybe. A HídMost politikai tömörülést a Magyar Koalíció Pártjából kilépett szlovákiai magyar parlamenti képviselők alapították, akik elégedetlenek voltak a jelenlegi párvezetés tevékenységével, elsősorban politizálásuk st ílusával. vissza Tőkésék feltételes támogatása Bezárta kapuit a hét végén a hatodik tusnádfürdői EUtábor. A nyári diáktábort immár hagyományosan az RMDSZszel együttműködő ifjúsági szervezet, a MIÉRT rendezi. Az elmúlt nap okban Tusnádfürdőn fontos témának bizonyult az őszi romániai elnökválasztás, a térségbeli szélsőséges mozgalmak előretörése, az oktatási reform, a gazdasági és pénzügyi válság, valamint az európai kisebbségvédelem. Tibori Szabó Zoltán| Népszabadság| 2009. július 13. | A júniusban lezajlott EPválasztásra megvalósított magyar összefogás is vitatott kérdésnek bizonyult, főképpen a jövőbeli terveket illetően. Toró T. Tibor, az összefogásban részt vevő Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke kifejtette, hogy a rendszerváltást követően Erdélyben "a tulipán sokéves hagyománya, illetve a rendszerváltó és összmagyar képviseletet szorgalmazó Tőkés László" állott egymással szemben. A Tőkés által vezetett EMNT politikusa úgy vélte, az RMDSZ belső döntése volt, hogy Kelemen Hunort indítja a romániai államelnökválasztásokon, ez azonban a magyar összefogás szakítópróbája lehet. "Nem egyeztettek senkivel, s ezzel az EMNT számára feladták a leckét. Nem Kelemen Hunor személye körül forog a kérdés, itt egy ügyről van szó. A válaszunk a teljes támogatástól a teljes elutasításig mozoghat. Ugyanakkor bizakodó vagyok, hogy közösen megakadályozzuk a magyar szavazatszámok román levadászását, ám ennek feltételei vannak" - hangsúlyozta Toró. vissza Lesze nemzeti önkormányzat? Vajdaságma.info 2009. július 12. [10:09] A szerb kormány július 2án elfogadta a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvénytervezetet, mely – a sajtójelentések szerint – „sürgősségi eljárásban kerül a köztársasági képviselőház elé”. A (most már) javaslat elfogadását nyilvánvalóan a sze rb kormányfő július 6ai budapesti útjához időzítették. A kormányülés után Svetozar Čiplić emberi jogi és kisebbségügyi miniszter nyilatkozatot adott a szerb sajtónak „a törvény várható előnyeiről”. Elmondta azt is, hogy a törvény szövege „95 százalékban” azonos azzal, amiben a kisebbségi nemzeti tanácsok képviselőivel tavaly megegyeztek – „kivéve a nemzeti tanácsok pénzelésére valamint a választói névjegyzék összeállítására vonatkozó szakaszokat”. Hét évet késik A (röviden) nemzeti tanácsokról szóló tör vény meghozatala legalább hét évet késik. A szerb kormánynak eredetileg csak „a nemzeti tanácsok megválasztásának szabályait” kellett volna törvényileg rendezni. A nemzeti
